Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

nem épül újjá. A szégyenteljes béke és Zrínyi Miklós szerencsétlen halála 25 évre a török számára a legkedvezőbb pozíciót biztosító helyzetet teremtett. Megnőtt a hódolt terület, Kanizsa utánpótlását semmi sem fenyegette. A vasvári békekötés után meginduló elégedetlenségi mozgalom, a Wesselényi-féle összeesküvés kegyetlen megtorlása Zalában erősen éreztette hatását. A Nádasdy uradalmakat elkobozták, majd ezekből Alsólendvát és Lentit az Esterházyak, Egervárt, Pölöskét és Szentgyörgyvárt a Szécsényiek szerezték meg. A Zrínyi uradalmakat császári katonaság szállta meg. A török 1683. évi utolsó Bécs ellen indított támadása nyomán megindult ellentámadással megkezdődött a török kiverése az országból. A fő hadműveletek a Duna vonalán folytak, Buda 1686-os visszavételét követően Kaposvár, 1688-ban már Nándorfehérvár is szabad, 1689 januárjában az ostromzár alatt tartott Szigetvár is kapitulál. A fő hadjárati vonalaktól távol, a nyugati határszélen eközben Kanizsa várán még mindig a török lobogó lengett. Az évekig tartó, laza, majd egyre szorosabb ostromzár végül is kapitulációra kényszerítette a törököket. 1690. április 13-án kapitulálták Batthyány Ádám és Zichy István csapatai előtt. Zala megye történetének legkeservesebb korszaka lezárult. A sokat szenvedett megye településein - elsősorban délen - alig lézengett néhány ember, számtalan falu végleg elpusztult, emléküket ma csak dűlőnevek - vagy azok sem - őrzik. 26