Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

IV. Károly Róberttől Mohácsig Az királyi hatalom visszaállítását Nyugat-Magyarországon Károly Róbert a 14. század 10-es éveinek a végén kezdte meg. 1319 nyarán Köcski Sándor visszafoglalta Pölöske várát, majd ugyanezen évben a zalafői csatában megverte az osztrák segítséget is igénybevevő Kőszegieket. Ebben a harcában kiváló támogatóra talált a korábban a Kőszegiek kanizsai várnagyként szolgáló Osl nembeli Lőrinc ispán személyében, aki tevékenyen részt vett a zalai erősségeknek a király számára történő megvívásában. 132l-re a kiskirályok hatalma megszűnik a megyében, amelyet Osl nembeli Lőrinc főispáni kinevezése mutat. Szolgálataiért Kanizsa várát és uradalmát kérte és kapta a királytól, ő lett az őse a később nagy szerepet játszó Kanizsai családnak. Bizonyos utóvédharcok még folytak a megye területén, a Dunántúl kiskirályai nem adták könnyen át hatalmukat. Egyik legerősebb hívük Harkályi (a Salamonváriak névadója) Vörös Salamon volt, aki korábban a lendvai várat is bitorolta, még 1326-ban is garázdálkodik, ekkor pusztítja a Csabi nemzetség reszneki várát. A királyi hatalom helyreállítása Zalában a birtokviszonyok és a megyén belüli hatalmi viszonyok átrendeződésével is járt. A korábbi birtokstruktúra alaposan megváltozott, Károly Róbert, majd I. Lajos alatt a jelentősebb uradalmak új urakat kaptak. A Kanizsaiak nagyarányú dél-zalai birtokszerzése volt ennek a folyamatnak a kezdete. A kanizsai várral járó uradalmat aztán tovább bővítik, terjeszkedésük eleinte lassú, majd a 14. század végén felgyorsul. Kanizsa jelentőségét növelte, hogy a Hahót-Buzád nemzetség Búzád ága, amely addig a megye déli és középső térségének legnagyobb birtokosa volt, elvesztette hatalmát és birtokai jórészét is. A Buzádok a belháborút nem jó oldalon fejezték be. Buzádszigeti váruk Hahót mellett elpusztult, Peleskét a király eladományozta. A javaik jórészét kitevő, Muraközben fekvő váraik és jószágaik 1328-ig idegen uralom alatt maradtak, majd miután a király visszaszerezte azokat, nem nekik adta, hanem saját rendelkezésében tartotta. A Buzádok megpróbáltak a két folyó közti birtokaikhoz hozzájutni, amikor azokat a Lackfiak adományba kapták, de a megye egyik leghosszabb birtokperét (1351-1376) végül is elvesztették. A család addig visszaszorultabb, Hahóttói származó ága, az Alsólendvaiak viszont I. Károly lelkes hívei voltak. Ennek köszönhetően nemcsak visszakapták nyugat zalai uradalmu17