Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

A 13. század végén, a 14. század elején a királyi hatalom meggyengülése és a belháborúk következtében a megyében a Dunántúl kiskirályainak, a Kőszegi családnak a hatalma érvényesült. A família, amely csak a 12. század végétől Kapornak kegyuraként birtokos Zalában, a 13. század végére kilenc várat birtokol. Erőszakkal jutnak Buzádsziget, Lendva, Pölöske, Résznek, Szigliget, Sztridó és Kanizsaszeg birtokába. Lenti és Kernend várai ebben az időszakban tűnnek fel, valószínűleg a Kőszegiek építtetik őket. Vár nélküli uradalmak (Egerszeg) és egyes falvak is kerültek a kezükre. Szolgálatukba kényszerítették a nagyhatalmú Hahót, valamint a Szalók, Péc, a Káli és egyéb családokat. Uralmukat közjogilag is erősítette, hogy 1278-1320 között pár év kivételével a család tagjai viselték a főispáni tisztet a megyében. Kevés zalai előkelő mert velük igazán szembeszállni. Ezek közé tartozott a HahótBuzád nembeli Atyusz ispán, aki III. András szolgálatába állt, ezért Kőszegi Henrik fiai várait elfoglalták, birtokait feldúlták, sőt amikor 1291 őszén Kőszegi János a királyt elfogta, egyetlen fiát is túszul adta érte. A Muraközt ugyanebben az időben a németek foglalták el, és több évtizedre kikerült a megye hatóköréből. 16