Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

században betelepült Gut-Keledek játszották. A 12. század második felében III. Istvántól kapott adományok révén a Hahót-Buzád nemzetség lett a megye legnagyobb világi nagybirtokosa. A Bizánc által támogatott ellenkirályok (III. László, IV. István) ellen vívott csatákban a német földön toborzott sereg vezetőjeként Hahót (Hoholt, Hódolt) lovag kimagasló érdemeket szerzett, ezért kapta a királyi földekből a Zalaszabar-Zalacsánytól a Dráváig terjedő adományt, melyekből a Kanizsa-Pölöske (ma Principális és Szévíz) patakok völgyében, a Kerka folyó vidékén és a Muraközben voltak a legnagyobb összefüggő birtoktestek. A nagybirtokos nemzetségek a 12. századtól indulóan, de leginkább a 13. században építik ki birtokközpontjaikat. Erődített udvarházakat, majd várakat emelnek, felépítik kultuszhelyeiket, nemzetségi monostoraikat. Az első magánalapítású kolostor a kapornaki volt, melyet még 1198 előtt emelt a Kador nemzetség. A legnagyobb építtetők a Hahót-Buzádok voltak. Ok emelték a Muraközben Csáktornya és Sztridó, a Mura és a Zala között Alsólendva, Pölöske, Buzádsziget várait. Megalapították a hahóti (egyes feltevések szerint újjálapították a már meglévő királyi monostort) benedekrendi, a szemenyei ferencesrendi, a rajki premontrei rendi kolostorokat, és egyes vélekedés szerint ők alapították a (Mura-) keresztúrit is. A Tűrje nemzetség a róla elnevezett faluban alapított premontrei prépostságot, Szentgróton emeltek várat, az Atyuszok Monostorapáti mellett az almádi monostort és (Tornyi)szentmiklóson a várat építették. Várépítő nemzetség volt még a Tátika, a Csabi és a Kanizsaszegi. A zalai nemzetségek tagjai a 13. században, II. András, majd IV. Béla uralkodása alatt kiemelkedő szerepet játszottak a királyi udvarban. Az Atyuszok közül bán, főpohárnok, a Hahót-Buzádok közül nádor, bán, tárnokmester, érsekek, a Tűrjék közül nádor, bán, érsek került ki ebben az időben, hogy csak a legfontosabb tisztségeket említsük. IV. Béla oldalán a zalai főurak is ott küzdöttek 1241-ben a muhi csatában. A Tűrje nembeli Tamás itteni szerepléséről, sebesüléséről a király oklevele is szól, és ugyanitt értesülünk a zalai úr vagyonának, birtokainak a tatárok általi elpusztításáról, ebből is tudjuk, hogy a megyét is súlyosan érintette a tatárjárás. Az egyházi birtokosok közül a legnagyobb a veszprémi püspök volt, aki Nova, Sümeg, Szepetnek uradalmait bírta. A nagyhatalmú püspök építette Sümeg és Szigliget várait is. A kolostori birtokok közül a legnagyobbak a királyi alapításúak voltak, így a Szent István által alapított zalavári apátság, melynek birtokai meglehetősen szórtan a Felső-Válicka és a Balaton között helyezkedtek el, valamint az I. András alapította Tihany a Balaton mellett. A magánalapítású kolostorok jóval szerényebb javakkal rendelkeztek, közülük több faluban volt birtokos a hahóti, a türjei, kapornaki és a keresztúri. 15