A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Bóna István: A becsvölgyi női idol

88 BONA ISTVÁN A becsvölgyi tuskólábakat kétségtelenül szoknya fedi, tehát a ruhás női szobrocskák csoportjába tartozik. Ezek között két nagy változatot különböztetünk meg: 1. A Cucuteni—Tripolje kultúrában a ruha alatt az esetek túlnyomó többségében feltüntetik a test és a lábak anatómiáját, a lábfejek pedig általában elcsenevészesedve, hegyes csúcs alakjában jelentkeznek (Izvoare, Häbäse§ti, Ruginoasa, Luka—Vrubleveckája stb.).

27 2. Ez a változat az Észak-Balkánon honos. Az ábrázolás hangsúlya a szoknyára esik, a lábak eltűnnek az oszlopszerűen leomló ruházat alatt, a lábfejek pedig alig látszanak ki a hosszú szoknya alól. Erre a típusra sok példát idézhetünk Vinca plocniki fázisából, (de megvan Tordoson is), klaszszikus példányát ismerjük Vâdastra II. rétegéből és Ostrovul Corbuluiból,

28 tipikus a bulgáriai teli kultúrában is (Sultan, Viddin, Kodzsa Dermen stb.).

29 A Cucuteni—Tripolje kultúrában Habaçeçtin, Stoicanin, Erősdön, Szabatinovkán, Vladimirovkán, Luka Vrubleveckáján,

30 lapos szembenéző alakban pedig Horodnicán

31 ismerünk, többnyire kivételesen, ilyen idolokat. Ebből a változatból nő ki a becs völgyi idol is. Idolunk művelődését és korát díszítőmotívumai határozzák meg, viszont a díszítés szerkezeti összetartozását korántsem. Mivel a díszítés ruhát jelképez, felépítésében, a mintafűzésben valóságos ruhákat kell követnie, érzékeltetnie. Világosan kiderül ez, ha azokkal a rokon ruhás idolokkal vetjük össze, amelyeken sokszáz kilométernyi területi és százados időbeli távolság ellenére is meglepő párhuzamait találjuk. Ezek az összefüggések származzanak akár a lassan változó délkelet-európai női viseletből, akár a Magna Mater öltözetének hagyományos művészi továbbéléséből, mindenképpen figyelemreméltók. Idolunk bokájának táján párhuzamos szaggatott vonalak haladnak körben. Valószínűleg a szoknya szegélyét jelzik (esetleg az alsószoknyát). L'art plastique dans la culture énéolitihique de la céramique peinte en Pologne. Swiatowit 14 (USm—№.) I. t. 1—&, II. t. 4—^5, VII. t. 6; Bibikov, Sz. N. Poszelenije Luka—

Vrubleveckája, MIA 38. (Moszkva—Leningrad Ю) 82 t.; 84. t. a—b; 87. t. a

—ib stb. 27 Vulpe, R. i. ni. 288. kép 1—45; Bibikov, Sz. N., i. m. 9»—94, 102—111 t. Dumitrescu, V. i. m. 32. kép 5, 7, 10—11; Dumitrescu, H., Dacia 3^4 (1927—32) 80. 27. kép 4; 29. (kép a 4, 11—14 (Ruginoasa). аи Vasié, M. M. i. m. 187, 301, 271, 286, 297, 298, 311, 329, 347, 357, 370, 371, 387, 4015, 419, 464, 4616 kép; Roska M., A Torma Zsófia Gyűjtemény, (Kolozsvár 1941) 139. kép 4 (Tordos), Christescu, V., Les stations préhistoriques de Vâdastra, Dacia 3-^4 (1927-J32) 202., 45. kép 1, 2; Mateescu, С, Mat. si Cere. Arh. 5 (1959) 65., 3. kép 2 (Vâdastra II); Berciu, D. i. an. 72. kép (Osttr. Corbului); Stefan, Gh., Les fouilles de Câseioarele, Dacia 2 (19215) 182—. 42. kép 3—4, 12. 29 Gaul, J. H. The Neolithic Period in Bulgaria, BASPR 16 (1948) 58. t. (Sultan és Kodzsa Dermen), Hoernes, M.

—Menghin, O. i. m. 377. kép 4 (Vidin). 30 Dumitrescu, V. i. m. 32. kép 14 (Häbäsesti); Petrescu—

Dimbovita, M., Cetatuia delà Stodcani, Mat. si Cere. Arh. 1 (1953) 13—. 41. kép 7; László F.', Dolg. 1 (1911) 84. kép (Erősd); Passzek, T. Sz., Periodizáeija tripolszkih poszelenij, MIA 10 (Moszkva— Leningrád 1949) 19. kép 1 (Szabatinovka), 49. (kép 2 (Vladiirnirovika); Bibikov, Sz. N., i. m. 87. t. b (Luka—Vrubleveckája). ai Cehak, H., i. m. III. t. 1, 2.