A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Geológia - Dedinszky János: Göcsej geológiai fejlődése az olajkutatások alapján

56 DEDINSZKY JÁNOS A tortonai márga fokozatosan megy át a szarmata emeletbe, amelye márgából és mészmárgából áll. Kövületekben szegény : Elphidium acoleátum (d'Orb) Elphidium striatopunctatum (F—M) Triloculina consobrina (d'Orb) Cibicides lobatulus (V—y) Mollusca héj, Spatangida tüske. A foraminifera fauna elegyes vízre utal. A szarmata üledéksor úgyszólván minden kőzettani változás nélkül megy át a pannonba. Az alsó pannóniai alemelet alsó szakasza kemény márga, mely egész Göcsejben egységes kifejlődésű. Fölötte egy homokkő összlet helyezkedik el, éz vastag homokkő rétegekből áll, melyeket vékonyabb agyagmárva rétegek választanak el egymástól. A felső pannóniai alemelet az alsó pannóniai alemeletből folyamatos üledékképződéssel fejlődött ki. Főleg homokkőből áll, melyet vékony, pár méteres agyagmárva rétegek választanak el egymástól. Felső 600 m-ében gyakoriak a lignitcsíkok. Alsó-felső pannóniai alemelet együttes vastagsága 1 700—2 000 m között változik. A felső pannon üledékeken megtalálható a pleisztocén holocén kor anyaga is. Ny-i szélén pleisztocén kavics rétegek vannak gerinces ősmaradványokkal, máshol homok és agyag települt. Ezekben a fiatalabb rétegekben Göcsej egész területén előkerülnek az ősember nyomai. Göcsejt a paleozoikumban tenger borította. Ennek üledéke lenne az említett bizonytalan paleozos kőzet. A mezozoikumban már biztosan kimutatható a triász tenger. A változatos triász kifejlődés, a triászban talált sok szervesanyag maradvány, bitumen, bitumenes dolomit, bitumenes mészkő, pár centiméter vastag 80% éghető anyagot tartalmazó agyagmárga rétegek, partközeli sekély tengerre utalnak. A partvonal gyakran változtatta helyét, ami a különböző kőzetek képződésére vezetett. A sekély tenger mélyebb részein agyagos kőzetek ülepedtek le. A tenger rosszul szellőzött volt, ami olaj keletkezésre vezethetett. A triász tenger fokozatosan előrenyomult és Göcsejben ekkor képződött a triász dolomit. Ez az Alpok tengerének egy részét alkothatta. Hogy a triász végén a tenger Göcsejből elvonult-e avagy sem, biztosan nem tudjuk. Eddig jura korú kőzetek nem ismertek, ez azonban még nem bizonyíték, mert az erózió le is pusztíthatta. Göcsejtől nem messze Nagytilajban ugyanis találtak már jurát. A jura után biztosan visszahúzódott a tenger, amit a kréta hiányos megjelenése bizonyít. Az alsó kréta időszakban a terület jórészt szárazföldi volt és nagyarányú volt a lepusztítás. A kréta kor derekán nyomult előre ismét a tenger, és minden valószínűség szerint Göcsej egész területét elöntötte. Az alsó kréta albai emeletében képződött a requieniás-orbitolinás mészkő. Ez zátony jellegű, sekély tengeri képződmény. A tenger uralma nem volt tartós, a terület azután újra szárazulat lett, és ismét megindult az erózió. Ez igen erőteljes lehetett, mert az orbitolinás-requieniás mészkövet majdnem az egész Göcsej területéről lepusztította, csupán azokon a helyeken maradt meg, ahol a törések következtében mélyebb helyzetbe került és a triász közé szorult. A felső kréta szenon emeletében ismét tenger előrenyomulás volt. Kialakult a hármas tagozású gryphaeás-hippuritásinocerámusos rétegsor. A szenon alján a tenger sekély volt, váltakozó mélységgel. A tenger fenekét az előző eróziós időszak alakította ki. Kezdetben egyes részek, pl. Gellénháza falu területe szigetként emelkedett ki