A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

42 L. NAGY ZSUZSA mamikor például nem engedélyeznek további földosztást.

30 De a szegényparasztság igényei, a munkás-paraszt szövetség érdeke miatt júliusban a Kormányzótanács ismét vizsgálat alá vette a helyzetet, és azzal foglalkozott, hogy földosztással kielégítse a szegényparasztság földigényét. Meg volt tehát a törekvés és a kezdeményezés a hibák felszámolására, s ezt az intervenciós fegyveres túlerő akasztotta meg. A szövetkezetalakítások, ipari üzemek államosítása mellett természetszerűleg azonnal gondoskodni kellett arról is, hogy a termelőmunkában se legyen fennakadás. Ez Zalában elsősorban a mezőgazdaságot érintette. A cél az volt, hogy ne maradjon bevetetlen, megműveletlen föld. Zalában ezért ,,a tanácsok és direktóriumok a gazdagok heverő állatfölöslegének munkáját igénybe veszik az állaterővel nem rendelkező elvtársak földecskéjének megmívelésére és ennek tulajdonítható, hogy öt év óta az idén lesz először minden talpalatnyi föld bevetve Zalában."

31 A termelő, alkotómunkában is megnyilvánuló nagy lelkesedésre jellemző volt az a terv, amely a Zala folyó szabályozási munkáinak megkezdését és végrehajtását írta elő, több millió koronás befektetéssel.

32 Ugyanakkor, „Az Országos Munkaügyi Tanács vasútépítési hivatala a munkahiány enyhítésére a gazdasági tevékenység megindítása végett elrendelte a pápa—devecser—sümegi gőzüzemű vasútvonal megépítését. Az építési munkálatok a legrövidebb időn belül megindulnak."

33 A gazdasági természetű intézkedéseket sok más egészítette ki. Ezek között Zalában különösen nagy jelentőségű volt az iskolák államosítása, az ingyenes oktatás bevezetése, hiszen a dunántúli megyék között itt volt a legtöbb analfabéta. Ez a munka a rendelet megjelenéséhez képest bizonyos késéssel indult meg a megyében, s még június közepén is folyt.

34 A munkáshatalomnak gondoskodnia kellett védelméről a külső támadókkal szemben, s a belső rend fenntartásáról is. Ezért már április elején, sőt március végén megkezdődött a Vörös Hadsereg szervezése, vörös őrségek felállítása. A vidéki sajtódirektórium március 30-i jelentése szerint „Zalaegerszegen eddig 280 szervezett munkás jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Köztük húsz orosz. Az oroszok kijelentették, hogy kötelességüknek tartják a szovjetköztársaság támogatását."

35 Ezek az oroszok nyilvánvalóan egykori hadifoglyok voltak, akik azután a Vörös Hadsereg nemzetközi ezredének lettek tagjai. Április folyamán felállították a Vörös őrség megyei alakulatait is, amelyeknek székhelye Zalaegerszeg volt, s négy százada részben a megyeszékhelyen, részben Zalalövőn és Zalaszentgróton helyezkedett el.

36 Április elején, mindezek következtében, a megye hangulata jó volt, pezsgett a munka: „Zala megyében nyugalom van. A Belügyi Népbiztosságnak az a kijelentése, hogy a kisgazdaságokat és kisipart nemcsak fönn akarják tartani, hanem a jövőben is támogatni kívánják, az egész megyében 30 Uo. 1919—184í3. Tanácsok Országos Gyűlésének jegyzőkönyve. Bp. 1919. 31 Népszava, 1919. április 26. 32 Zalai Hírlap, 1919. április 18. 33 Uo. 34 Zailamegye, 1919. május 18. 35 PI Arch. Vidéki sajtódir. jel. A magyar munkásmozgalom válogatott dokumentumai. 191(9. 6/a. k. Bp. 1959. 81. 1. 30 Zalamegye, 1919. május 18.