A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ZALA MEGYÉBEN 43 mély és lelkes benyomást keltett. A mezei munka serényen folyik. A •direktórium és a munkástanácsok rendelkezéseit a legteljesebb készséggel hajtják végre." 37 A Tanácsköztársaság politikai hatalmának megalapozásában mintegy a zárókövet jelentette az április 7-re kiírt tanács választás. Ez alkalommal a falusi tanácsok tagjaitól a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteiig választották meg a nép tényleges képviselőit. De a választás több is volt ennél: állásfoglalásra is késztette az ország népét, vajon támogatja-e a munkáshatalmat. A választás előkészítésével kapcsolatban megjelent a Tanácsköztársa­ság ideiglenes alkotmánya, amely a polgári demokratikus választójogi tör­vényhez képest is tovább szélesítette a választásra jogosultak számát: vá­lasztó és választható lett minden 18. életévét betöltött nő és férfi, aki nem mások munkájából élt. 38 Ez ténylegesen az egész dolgozó nép számára biztosította a munkásmozgalom évtizedeken át folytatott harcának egyik fő követelését: a választójogot. Ezek az előkészületek megmozgatták szerte a Dunántúlon — így Zalában is — az ellenforradalom erőit. Papok, régi katonatisztek, kulákok agitáltak a választás ellen, vagy kísérelték meg, hogy a saját embereiket juttassák be az új tanácsokba. Szepetneken, Felsőpáhokon — mint a kora­beli jelentés mondja — ,,a kisgazdák" szervezkedtek, Zalaegerszegen az egykori tisztikar tagjai agitáltak, míg le nem tartóztatták őket. 39 Zala­baksán szintén kísérletet tettek arra, hogy „a. régi embeuek", a képviselő­testület tagjai kiszorítsák a tanácsokból a munkás, szegényparaszt eleme­ket.« Az ellenforradalmi mesterkedések ellenére sikeres, ünnepélyes volt a választás. „Zalaegerszegen szerdán tartották meg a választásokat — írja a korabeli riporter. — A választás a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a szervezett munkásság fölvonulásával kezdődött, akik a Fő-téren gyülekez­tek. Innen indultak a kerületi szavazatszedő bizottságokhoz. Háromezer­nyolcszáztizenegy szavazatot adtak le. A hivatalos listát úgyszólván egy­hangúlag fogadták el. Este a színházban vöröskatona-ünnepség volt, ahol elvtársaink lelkesítő beszédeket tartottak. A választás eredményét csütörtö­kön hirdették ki, a proletárság nagy lelkesedése mellett." 41 Nagykanizsán 10 280 választópolgár, köztük mintegy 500 asszony és leány adta le szava­zatát a munkáshatalom helyi képviselőire. 42 Az újonnan megválasztott tanácsok egy részének összetétele meg­felelő volt. 43 De a megye lakosságának összetételéből természetszerűleg következett, hogy számos tanácsban kevés volt az ipari munkás, s a sze­gényparasztok mellett sok középparaszt, vagy régi képviselőtestületi tag, stb. is bekerült a tanácsokba, s ez a tanácsok forradalmi szellemét felettébb gyengítette. A söjtöri körjegyzőség egy 1920-as jelentése szerint például 61 Népszava, 1919. április 2. :iS Tanácsiköztársasági Törvénytár, 1919. I. k. ш PI Arch. BM. Ein. 1642/192Ö. 40 PI. Arch. A. II. 14Д0. 41 Népszava, 1919. április 11. 42 Vörös Újság, 1919. április 9. ' 4:; Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents