A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ZALA MEGYÉBEN 41 a munkának, amelyet a polgári demokratikus forradalomtól befejezetlenül örökölt. A Tanácsköztársaság földtörvénye lényegesen tovább is ment, mert váltság nélkül sajátította ki a 100 holdon felüli földbirtokot és azonnal, minden halogatás nélkül, termelőszövetkezetek formájában, a földtelenek kezébe juttatta.

26 Ez a rendelet évszázados paraszti harcok betetőzése volt, s egyben annak a lehetőségét is magában rejthette, hogy a proletariátus szilárd szövetségeseket állít maga mellé a földnélküli, paraszti tömegekben. De mint ismeretes, a nagybirtokok kisajátítása nem járt együtt földosztásai, s ez meggyengítette a munkásosztály és a parasztság, szövetségét. A földosztás elmaradásának felhozható okai közül itt csupán egyre szeretném felhívni a figyelmet. Ez nemcsak területünkkel, a Dunántúllal van elsőrendű kapcsolatban, hanem amellett olyan is, amelyről alig-alig szokott szó esni. A Forradalmi Kormányzótanács tagjait, a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagjait és vezetőit éppen úgy, mint ahogyan a. szociáldemokratákat, nyilvánvalóan befolyásolta az a március 21-е előtt kibontakozott igen nagyerejű földfoglaló és szövetkezet alakító mozgalom, amelynek kiindulópontja és bázisa a Dunántúl volt. Ez az önkéntes szövetkezet alakító mozgalom ereje mellett kifejezte a földtelenek gyengeségét: is —, hogy ti. nem tudták még széjjelosztani a nagybirtokosoktól elhódított földet —, mégis, március 21-е után a Kormányzótanács tagjai úgy ítélhették meg a helyzetet, hogy e mozgalom is a szövetkezetalakítás mellett szól. Éppen azért, mert a szövetkezetalakítás a földteleneknek csupán egy részét, a mezőgazdasági, uradalmi cselédeket érintette, (hiszen a szövetkezet akkor lényegében véve a mai állami gazdaság szervezetének felelt meg), szinte kezdettől fogva hallatszott a földosztás követelése. Különösen, azokban a megyékben vagy falvakban, amelyekben a polgári demokratikus forradalom hónapjaiban a földosztás erős ígérgetésével igyekeztek megnyugtatni, leszerelni az egyre öntevékenyebbé váló tömegeket. A Földművelésügyi Népbiztosság egy bizalmas rendelete ezért lehetővé tette, hogy ha a lakosság megnyugtatása másképp nem történhetik meg, bizonyos mennyiségű házhelyet, kertet, sőt földet kiosszanak a földtelenek között.

27 Ennek a rendeletnek az alapján május 7-én jóváhagyta a Földművelésügyi Népbiztosság, hogy ,,a sümegi járási direktórium 103 magyarhold szántóföldet a veszprémi püspöki uradalom sümegi gazdaságából az ottani földnélküli proletárok részére kertészkedés céljaira kihasítson." A föld használatáért földhaszonbért fizetni nem kellett.

28 Lesencetomajon szintén engedélyezték, hogy ,,a szövetkezeti birtok egy részét a proletár munkásság átvehesse és azon saját szükségletére termelhessen."

29 Mindez természetesen nem jelentette azt, mintha a Tanácsköztársaság számára nem a termelőszövetkezetek megtartása és termelékenységének emelése lett volna a legfőbb cél. Erre utalnak Hamburger Jenőnek a Tanácsok Országos Gyűlésén mondott szavai, vagy az olyan intézkedések, mint; 26 Uo. I. k. •» PI. Arch. A. II. 4/20. 20 PI. Arch. Zala m. 19il9-es ir. rendezetlen. as OL. FN. VII. о. 1919—11.