A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - H. Kerecsényi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről

FEHÉRHÍMZÉSES VISELETI DARABOK 315 rikát is. A 12 szeles gatya csak a századforduló táján jött divatba, elsősorban a gazdagoknál. Kiskanizsán készült a 60.2.1. leltári számú négy szeles, takácsszőtte gatya. Anek György né varrta, vegyesvászonból. „Én varrtam magam, mikor férjhömentem, akkor hoztam ide, 51 éve már, 1909-ben. Nyáron is, meg télen is csak ebben jártak ... Öt gatyát hoztam, mindegyik illen forma vót. négyszeles. Vót hozzá négy fehér üng. Az mind ollan mizlis vót, ez vót a vőlegényüngi, még 50-ben is megvót. Vót neki itthon az anyjánál még több is, de én ennyit hoztam. A gatyának van pártázata, üllepe, lent meg rojtja, meg azsurozás. Ez pamuk, meg kendervászonból van, de a rojt ját hosszatt köllött hozzászabni, hogy a pamukja legyen a rojtja. A derekába fehér fűzőt fűztek és arra szedték meg. Mikor összekerültünk, már nem sokáig visete, három-négy évig, aztán már nadrág lett. Először ki is csufóták aki nadrágot vett magára, de amikor az én uram bekerüt a vasútra, akkor má nadrágot vett, de a fiatalok is kezdték már ... A háború után a gatyákból lepedőt csinátunk, egyet meg az apósomnak adtam, mert ő tovább hordozta."

29 A gatyák hímzett dísze tehát általában Csurgó környékén a dupla, vagy három-négyszeres rövid rojtozás volt. A rojtot díszítővarrással, tűzött csipkével, vagy farkasfoggal varrták hozzá a gatyaszárhoz. Kiskomárom környékén, Göcsej mentén azonban jobbára subrikát találunk helyette. Gyolcsból készített gatyáról csak elvétve hallottam. Azt is inkább csak a hetyke pásztorok viselték. Szedett ujjú inget, rojtos gatyát az első világháború után már csak elvétve készítettek, az öreg emberek részére. A 30-as évek elejéig még hordozták is ezeket itt-ott az öregek, de egyre kevesebben, egyre ritkábban. Utolsó útjára azonban néha még ma is széles, rojtos gatyában, kivarrott ingben megy az öreg Nagykanizsa környéki parasztember. Az elárvult ingeket, gatyákat általában szétfejtik, elszabják. A gatyákból többnyire lepedőt, péntőt varrnak. A hímzett darabokat mosogatórongynak használják el. Csak egy kis töredékük kerül be a 'múzeumba. II. A NÖI VISELET A múlt század második felében vidékünk asszonyai több viseleti darabjukat díszítették fehérhímzéssel. A bokrosujjú vagy szűkujjú inget, a fehér gyolcsból készített nyakravaló kendőt, fehér gyolcs fejrevaló kendőt, — később a réklit — zsebkendőt, fejkötőt. A viselet változásával — a nagyobb árutermelés és a gyári textilanyagok térhódítása következtében — a múlt század utolsó negyedétől a falusi asszonyok viselete is fokozatosan átalakult, s fehérhímzéses ruhadarabjaikat újabb imódiakkal cserélték fel. Legtovább megmaradt a fehérhímzés — átalakult formában ugyan — Kiskomárom környékén, ez azonban már a kézimunka könyvek hatását mutatja. Ingek: Vidékünk asszonyai a múlt század II. felében általában mellévarrott, •dúsan beráncolt, bokrosán kikeményített, mintegy könyökig érő ujjú fehér 89 Adatközlő: Anek Györgyné, 71 éves, Kiskanizsa.