A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Néprajz - Dömötör Sándor: A göcseji lakodalom néhány mozzanatáról
A GÖCSEJI LAKODALOM 267 :mészetes, hogy elsősorban a gazda egyéni ízlése érvényesült sok tekintetben. 1848 után a nagycsalád közös gazdálkodását fokozatosan a vagyongyűjtés szelleme hatja át és a házasságnál a szülők nem a munkabírást mérlegelik elsősorban, hanem a vagyoni helyzetet. A legritkább esetben fordul elő, hogy szegény leány gazdag legénnyel — vagy fordítva — házasodna össze. A századforduló előtt ritkán történt olyan csoda, hogy a fiatalok ne ismerték volna egymást a kikérés előtt, mert nem mentekmesszire házasodni; a leánykérés végeredményben ismerősök körében tortént. A piacra való termelés azonban mozgékonnyá tette a gazdagodó réteget, és kezdtek kitörni a falu zárt világából. Ugyanakkor a fiatalok is kezdtek beleszólni a párválasztásba és sok falusi tragédia, elrontott élet húzódott meg a kapzsi szülők vagyonéhsége következtében a fiatalokra erőszakolt házasságok, mögött. Gönczi az élő és elhalt szokásokat, babonákat egyaránt feldolgozta. -Részletességre törekedett, azonban a társadalmi hatóerőket, ezek mozgását nem mutatta be ötvöződésre törekvő leírásában. Plánder a kikérést sokkal sommásabban említi, mint Gönczi, azonban a két előadás közötti különbség pontosan mutatja a feudális-patriarchális életforma sajátos vonásait, amelyek Gönczi idejében már a polgárosulás elemeivel vegyülnek. Dégh Linda szerint ,,az 1945-ig fennállott paraszti helyzet általánossá és viszonylag statikussá tette azt a kulákideológiát, amely kifelé egységesnek mutatja a parasztságot ... az ünnepi rendtartás túlzsúfolt cifraságainak tükrében." 2 * 2. Egyezkedés Még inkább mutatják ezt az ún. egyezkedés mozzanatai. A két család között a jogi és a gazdasági jellegű egyezkedés nem ment simánj mert igen sok részlet pontos tisztázásáról volt szó. Plánder szerint az ún. kézfogó után a templomban való háromszori kihirdetés ideje alatt ,,a vőlegény atyjával vagy a' házi Gazdával (ti. a nagycsalád-fővel) maga mellé vévén a' két Násznagyot, jövendő Ipának házához megy, mint mondani szokták, egyezkedni. A menyasszonynak édes attya, vagy a' menyasszonyi családnak Főnöke ti. a' vőlegénnyel alkuba ereszkedik 's közönségessen követel tőle: maga számára új söveget, a' menyasszony édes annya, vagy a' házi gazdaasszony számára új csizmát, szakácsnénak bicsak kést, a' család mindegyik tagjának kusztora kést, egy vagy két akó bort, és néhány forint kész pénzt, mellyeket a' vőlegény akkor, midőn Jegyesét az atyai háztól elviszi, magával viszi és lefizetni köteleztetik." 22 Gönczi idejében az egyezkedésre közelebbi hozzátartozóival, a leendő násznagyokkal és a leendő nyoszolyóasszonnyal este ment a menyasszonyos házhoz a vőlegény. Kalácsot, perecet, futókakast és egy csutora bort vittek magukkal. Egy kis beszélgetés után a vőlegény megbízottai a leány szüleivel egyezkedni kezdtek, hogy mit móringolnak a vőlegénynek. A móringlevél arra az esetre szólt, ha a leendő házaspárnak nem születik gyermeke és valamelyik elhalálozik. Az egyezkedés nem egyszer erős tusakodással járt; néha éjfélig-hajnalig is elhúzódott. Az egyezkedés után a leendő pár kezet fogott és a legény a leány kezébe nyomta a jegypénzt (foglalót, bőr21 Dégh: i. h. 22 Plánder: i. m. 16.
