A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Dömötör Sándor: A göcseji lakodalom néhány mozzanatáról

A GÖCSEJI LAKODALOM 265 dig 1914-ben Gönczi Ferenc, a kiváló néprajzi gyűjtő,

10 úgyhogy nagyon komoly történeti forrásokkal is rendelkezünk a göcseji lakodalmi szokások fejlődésének megfigyeléséhez. Gönczi Ferenc „Lakodalmi szokások" cím alatt igen részletes leírást tett közzé, melyben a következő főbb mozzanatok szerepelnek: a) leánykérés, Ъ) háztűznézés, eljegyzés, c) szemremenés, vendéghívás, d) esküvő, e) a lakodalom első és f) a második napja. Szerinte a lakodalmi szokásokhoz tartozik minden mozzanat, a leány megkérésétől kezdve a mulatság (lakodalom) befejezéséig. Nem csupán az egyházi, ill. világi esküvő utáni mulatság, hanem igen sokféle indítékból táplálkozó eseménysorozat a lakodalom. Ha ezt a sorozatot önálló elemeire bontjuk, sokkal több főmozzanatot találunk, mint Gönczi elnagyolt felosztása és látjuk, hogy milyen sok szép részletét nem ismerjük kellőképpen. Gönczi említi, hogy „a leány nézése, megkérése, s eljegyzése, valamint a (tulajdonképpeni) lakodalmi szokások az egy farához tartozó községekben rendesen teljesen megegyezők."

11 A fára az egy templomhoz tartozó, egy templomba járó kisebb községek-falvak összessége volt, Gönczi megjegyzése tehát azt látszik mutatni, hogy az egyháznak, az egyházi életnek a lakodalmi szokások alakulására bizonyos mértékben szabályozó szerepe volt. „Ahány fára, annyi árnyalata a lakodalmi szokásoknak" — írja Gönczi.

12 Ez a körülmény nem jelenti azt, hogy az egyház közreműködése a szokások átalakítását eredményezte volna: befolyása a lakodalmi szokások kisebb-nagyobb mozzanatainál érvényesült.

13 A farához tartozó községek összetartozásának tudata a vasárnapi és más ünnepi istentiszteletekre való össze járás következtében hatott alakítóan a viselkedésre, a viseletre és a szokásokra.

14 Gönczi nem tartotta jellemzőnek ezeket az apró különbözőségeket, amelyeket mi csupán nem túlmesszire gyűrűző családi, nemzetségi jegyeknek tekintünk és nem kimondottan göcseji, nagyobb táji sajátosságoknak. Gönczi legszínesebbnek, legérdekesebbnek találta a pákai anyaegyházhoz tartozó községek lakodalmi szokásait. Ezért ezeket ismertette a lehető legnagyobb teljességgel, és ezeknél említi meg esetleg községenként az érdekesebb göcseji és hetési eltéréseket. Megfigyelte azt is, hogy a szomszédos Vas megye magyarságának lakodalmi szokásai sem térnek el lényegesen a göcsejiektől. Néhány esetben figyelmeztet a nyilvánvaló délszláv hatásokra is. Dégh Linda állapítja meg igen találóan a lakodalomról az összegyűjtött anyag áttekintése alapján, hogy „az országszerte ismert formák mind egy alaptípus variánsainak látszanak."

15 Ennek oka szerintünk, hogy a házassággal kapcsolatos természeti tevékenységek kulturális jellege az ősközösség óta lényegesen nem változott meg: az ember elsősorban ma is a saját maga és fajtája fenntartásával kapcsolatos természeti teendőket kénytelen ellátni, bár az ősközösségi társadalom körülményeitől lényegesen 10 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabib ismertetése. Kaposvár 1914. 11 Gönczi: i. m. 355. 12 Gönczi: uo. 13 Bálint Sándor: i. h. 14 Dömötör: i. h. 15 Dégh: i. m. 59.