A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Dömötör Sándor: A göcseji lakodalom néhány mozzanatáról

264 DÖMÖTÖR SÁNDOR lan tényezőből tevődnek össze, amelyek vizsgálatához nemcsak a göcseji,, hanem a teljes magyar szokásanyag, sok esetben pedig a nemzetközi szokásanyag ismerete is szükséges. Már Dégh Linda felhívta a figyelmet arra, hogy „a paraszti lakodalom egyike azoknak a társadalmi megnyilatkozásoknak, amellyel igen sokan foglalkoztak, és mégis érdemlegesen úgyszólván semmiféle tudományos értékelés nem történt."

5 Nemcsak a parasztoknál, hanem minden rendű-rangú ember életében nagy szerepet játszanak ma is színes és mutatós külsőségei. A „szülők szárnya alól" az életbe lépő fiatal emberek — ifjak és leányok — életének egyik legjelentősebb eseménye a családalapítás. Ennek közismert ünnepsége a lakodalom, melynek leglényegesebb értelmi eleme az, hogy a fiatal férfi és a fiatal nő együttélésük és utódok létrehozása iránti szövetségének a társadalom előtti kinyilvánítása és e kinyilatkoztatásnak a társadalom által való elfogadását teszi emlékezetessé az érdekeltek előtt. Ez a társadalmi aktus teszi a társadalom által elfogadottá a köztük levő természeti kapcsolatot, ez kötelezi mindkettőt bizonyos munkák elvégzésére, bizonyos teendők ellátására, a család fenntartására.

6 A lakodalom CzF. meghatározása szerint (III. 1270) „am. házasság, vagyis menyekző alkalmával adatni szokott vendégség, lakoma, mely a nép szokása szerént legpazarabb bőségben történik minden egyéb vendégség között." Ez a meghatározás a lakodalmat, mint ünnepséget két fő mozzanatra osztja: 1. a házasság megkötésére, a menyegzőre, az egyházi vagy világi (állami) hivatalos személyek — vagy mindkettő — előtti ünnepélyes eskütételre, valamint ezek ünnepi rendtartására és 2. az ezt követő vendégségre, lakomára, a tulajdonképpeni lakodalomra.

7 Két főrésze van tehát a lakodalomnak: hivatalos ünnepség és szórakozás, azonban az utóbbi aktusainak is van kultikus és szertartásszerű jellege. Az áldomás „hajdan isteni tisztelet, vagy isten áldásának kérését jelentette, most pedig egyedül az ivást, mely isten áldásának a kérését követni szokta." (CzF. III, 1265.) Arany János írja a Buda halálában: „Ül lakomát vígan, áldozik Istennek." A lakoma bizonyos alkalmakkor: kultikus étkezés. A lakomának a vallásos jelleg elmaradásával is ünnepi jellege van, tehát az étkezés ünnepi jellegét nem a vallás tanításai, hanem az emberek érzelmi élete határozza meg. A leánykérés, a kézfogó, a lakodalmi előkészületek szertartásos szokásai, az ünnepélyes meghívás módozatai, a násznép ünnepélyes felvonulása, a templomi szertartás, az állami eskütétel, a szűkebb értelemben vett lakodalmi áldomás, dínomdánom, evés-ivás, a mulatság, a dalok, a játékok, a táncok nemcsak a szűkebb családi körnek, az ismerősöknek szólnak csupán, hanem az egész társadalomnak: térben is, időben is népek és nemzedékek hosszú sorának.

8 A göcseji lakodalmat, „a göcsejieknek házasságkori vigalmai"-t 1838ban elég részletesen írta le Plánder Ferenc novai esperes,

9 másodízben pe5 Dégh Linda: Egy székely lakodalmi ének eredetének kérdése. Etiím. LXI (Ш50), 59. B Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bp. 1936. 7 Rácz Zoltán: Családi ünnepek és szertartások. Bp. 1960. K Szendrey Zsigmond és Ákos: Lakodalom. Magyarság néprajza IV. u Plánder Ferenc: Göcseinek esmérete. Tud. Gyűjt. 1838, VI.