A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Dömötör Sándor: A göcseji lakodalom néhány mozzanatáról

264 DÖMÖTÖR SÁNDOR lan tényezőből tevődnek össze, amelyek vizsgálatához nemcsak a göcseji,, hanem a teljes magyar szokásanyag, sok esetben pedig a nemzetközi szo­kásanyag ismerete is szükséges. Már Dégh Linda felhívta a figyelmet arra, hogy „a paraszti lakodalom egyike azoknak a társadalmi megnyilatkozásoknak, amellyel igen sokan fog­lalkoztak, és mégis érdemlegesen úgyszólván semmiféle tudományos érté­kelés nem történt." 5 Nemcsak a parasztoknál, hanem minden rendű-rangú ember életében nagy szerepet játszanak ma is színes és mutatós külsőségei. A „szülők szárnya alól" az életbe lépő fiatal emberek — ifjak és leányok — életének egyik legjelentősebb eseménye a családalapítás. Ennek közismert ünnepsége a lakodalom, melynek leglényegesebb értelmi eleme az, hogy a fiatal férfi és a fiatal nő együttélésük és utódok létrehozása iránti szö­vetségének a társadalom előtti kinyilvánítása és e kinyilatkoztatásnak a társadalom által való elfogadását teszi emlékezetessé az érdekeltek előtt. Ez a társadalmi aktus teszi a társadalom által elfogadottá a köztük levő ter­mészeti kapcsolatot, ez kötelezi mindkettőt bizonyos munkák elvégzésére, bizonyos teendők ellátására, a család fenntartására. 6 A lakodalom CzF. meghatározása szerint (III. 1270) „am. házasság, va­gyis menyekző alkalmával adatni szokott vendégség, lakoma, mely a nép szokása szerént legpazarabb bőségben történik minden egyéb vendégség között." Ez a meghatározás a lakodalmat, mint ünnepséget két fő mozza­natra osztja: 1. a házasság megkötésére, a menyegzőre, az egyházi vagy világi (állami) hivatalos személyek — vagy mindkettő — előtti ünnepélyes eskütételre, valamint ezek ünnepi rendtartására és 2. az ezt követő vendég­ségre, lakomára, a tulajdonképpeni lakodalomra. 7 Két főrésze van tehát a lakodalomnak: hivatalos ünnepség és szórakozás, azonban az utóbbi aktu­sainak is van kultikus és szertartásszerű jellege. Az áldomás „hajdan isteni tisztelet, vagy isten áldásának kérését je­lentette, most pedig egyedül az ivást, mely isten áldásának a kérését kö­vetni szokta." (CzF. III, 1265.) Arany János írja a Buda halálában: „Ül la­komát vígan, áldozik Istennek." A lakoma bizonyos alkalmakkor: kultikus étkezés. A lakomának a vallásos jelleg elmaradásával is ünnepi jellege van, tehát az étkezés ünnepi jellegét nem a vallás tanításai, hanem az emberek érzelmi élete határozza meg. A leánykérés, a kézfogó, a lakodalmi előkészü­letek szertartásos szokásai, az ünnepélyes meghívás módozatai, a násznép ünnepélyes felvonulása, a templomi szertartás, az állami eskütétel, a szű­kebb értelemben vett lakodalmi áldomás, dínomdánom, evés-ivás, a mulat­ság, a dalok, a játékok, a táncok nemcsak a szűkebb családi körnek, az isme­rősöknek szólnak csupán, hanem az egész társadalomnak: térben is, időben is népek és nemzedékek hosszú sorának. 8 A göcseji lakodalmat, „a göcsejieknek házasságkori vigalmai"-t 1838­ban elég részletesen írta le Plánder Ferenc novai esperes, 9 másodízben pe­5 Dégh Linda: Egy székely lakodalmi ének eredetének kérdése. Etiím. LXI (Ш50), 59. B Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bp. 1936. 7 Rácz Zoltán: Családi ünnepek és szertartások. Bp. 1960. K Szendrey Zsigmond és Ákos: Lakodalom. Magyarság néprajza IV. u Plánder Ferenc: Göcseinek esmérete. Tud. Gyűjt. 1838, VI.

Next

/
Thumbnails
Contents