A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei

ZALAEGERSZEG RÉGI PECSÉTÉI 209 A török időkig nem volt megerősítve; nem is volt rá szükség. Amikor Kecsethy Márton veszprémi püspök 1541-ben jelentette a királynak, hogy a töröktől való félelemből a kanonokok szétfutottak, s jó volna a káptalant Egerszegre átköltöztetni, kérte Ferdinándot, utasítsa a megyét, bogy a várost erősítse meg. A király meg is hagyta Zala megyének, hogy a várost sánccal, palánkokkal és árkokkal mielőbb erősíttesse meg.

11 A portyázó törökök ellen volt csak szükség védelemre, tehát komolyabb erődítményre nem kellett gondolni. Hogy ez megtörtént-e, nem tudjuk, a század végén azonban a püspöki kastély megerősítéséről olvasunk. A megye ugyanis nem találván elég biztonságosnak Egerszeget, 1592-ben elhatározta, hogy a püspöki kastélyt megerősítteti, s a védelmére 25 katonát kért a királytól.

12 Ennek a megerősített kastélynak 1600-tól, Kanizsa eleste után, jelentős szerep jutott, mert a megnövekedett török veszedelem miatt várrá alakították át; itt székelt a Kanizsa ellenében felállított végházak vicegenerálisa is. Az 1618; 49. te, amely az ingyenmunkát szabályozta, Sümeg és Egerszeg végházakhoz a veszprémi püspök birtokait kötelezte erre, s amikor a század derekán Keglevich Péternek már 1500 forintra nőtt a hátraléka az ingyenmunkákból, az 1662: 24. te, úgy rendelkezett, hogy az egerszegi kapitány hajtsa ezt be és az erősség kijavítására fordítsa. Egerszeg tehát a Légrádtól Szatmárig húzódó végvárvonal egyik fontos pontja volt. Többször égették fel és pusztították el a törökök, s épp a tőlük való félelem miatt helyezte át egy időre (1623—-1678) a megye a székhelyét Körmendre.

12 Nem követjük tovább az egerszegi vár sorsát; ezzel a rövid ismertetéssel csak az volt a célunk, hogy megértessük, miért szerepelt a város pecsétjén főhelyen a vár. Ha már most közelebbről megnézzük a fennmaradt s előbb részletesen leírt pecséteket, a legrégibb ismert pecsétből (1. kép) megállapíthatjuk, hogy nem ez volt a város első pecsétje. Kétségtelen ugyanis, (hogy a készítője előtt, aki semmiképp sem volt ötvösmester, egy régibb pecsét lenyomata feküdt mintául, amelyen egy alak kiterjesztett karjában valamit tartott, de ezt lemásolni nem tudta, a köriratot pedig éppenséggel nem értette meg s csak betűkhöz hasonló alakokat vésett össze-vissza. Hogy a mintája nem lehetett sokkal korábbi, azt megállapíthatjuk abból, amit fentebb a város XVI. századi történetéből mondottunk. 1564-ben, említettük, az adólajstromok csak 23 jobbágy portáját írták össze, de azután hamarosan gyors fejlődésnek indulhatott, főképp, miután 1566-ban a török felégette Kapornakot, s a vármegye ide helyezte át ítélőszékét és közgyűlését. így hamarosan ki kellett alakulnia a városi igazgatás és bíráskodás megfelelő szervezetének. Velük kapcsolatban azután megindult az okleveles gyakorlat is, amelynek kifejlődését elősegítette, hogy mind számosabbak lettek a polgárok magánjogi ügyletei is, amelyekről hiteles bizonyságot akartak maguknak szerezni, ehhez pedig hiteles pecsétre volt szükség. 11 Békefi i. m. 18. 12 Fára József: Zalaegerszeg mint megyeszékhely. Zalaegerszeg, 1936, 9. 13 Uo., 15. 14 GÖCSEJI MŰZEUM