A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei

210 HOLUB JÓZSEF A város első pecsétje talán akkor veszett el, amikor 1616-ban a török feldúlta és felégette; 14 gyorsan kellett új pecsétet készíttetni, s nem volt idő megfelelő ötvösmesterről gondoskodni; így készülhetett a fentebb ismertetett nagyon kezdetleges pecsétnyomó. Sajnos, hogy ezután csak a XIX. század elejéről maradtak fenn olyan iratok, amelyeken a városnak kétféle pecsétjét találjuk, de bizonyos, hogy ezeket már a XVIII. században is használták, sőt valószínű, hogy az egyik még a XVII. században készült s azóta volt használatban. 4. kép Az egyik, egy 1811-i városi kiadványon látható pecsét (2. kép) rendkívül érdekes. Érdekes először is a pecsétképe, mert Mária Magdolnát, úgy látjuk, apáca-öltözetben ábrázolja, aki a derekához szorított jobbjában keresztet, a baljában pedig csúcsos tetejű hornyolt dobozt tart. Minthogy Mária Magdolna kezében van, kenőcstartónak gondolhatnék (myrrhophorosl), tekintve azonban, hogy a későbbi pecséteken ormos várat tart, ezt is inkább annak vehetjük. Másik érdekessége, hogy tőle jobbra és balra egyegy virágos ág tölti ki a pecsét üres helyét. Még fontosabb azonban az, hogy a köriratában az 1640-es évszám szerepel. Ennek a magyarázatát, sajnos, eddig ismert emlékeink alapján nem tudjuk megadni. Ha a készítésének az időpontját mutatja, akkor nem értjük, hogy miért használták még 1658-ban és 1662-ben is a fentebb ismertetett primitív pecsétet. 14 Uo., 13.