A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei

208 HOLUB JÓZSEF vámjáról olvasunk. Forgalmas hely lévén, a vására jelentős volt; a hetivásárját pénteken tartották,

7 de az országos vásárának vagy vásárainak idejéről nincsenek adataink. Hogy útvámot szedett itt a földesúr, azt könynyen megérthetjük. Nemcsak híd vezetett át Egerszegnél a Zala vizén, hanem a Zala áradásai miatt jó darabon töltésen vezettek ide az utak. Még a XVIII. század második felében is az ólai út 24 öl hosszán feltöltött volt. A Bak felől jövők 16 öles töltésen jutottak a városba, Kaszaháza felől pedig 50 öles vámos híd vezetett.

8 Külön kiemelték 1390-ben, hogy kőből épült temploma volt, amely Mária Magdolna tiszteletére volt felavatva, ekkor már tehát az eredetileg bizonyára csak fából épült kápolnát kőegyház váltotta fel. 3. kép 1524-ből fennmaradt a veszprémi püspökség birtokainak részletes összeírása, urbáriuma, s ebből kitűnik, hogy .Egerszeg volt a püspökség legnagyobb birtoka, mert 129 jobbágy családot írtak itt össze ekkor, akik közül 99 lakott egész telken, 5 másfél telken és csak 26 volt féltelkes, ami e mezőváros — a XV. század dereka óta már oppidumnák, mezővárosnak mondták — lakóinak jó módjára mutat.

9 Az 1531-i adólajstromban már csak 81 portáját írták össze, s ez a szám 1542-ben és 1564-ben 23-ra esett le.

10 ' 1346. Zalai Okit. I., 443. s Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza (Magyarország földrajzi nevei 2.) Budapest, 1942, 7. 9 Staatsarchiv, Bécs, Hungarica I. cs. 87a—89a. 10 Dikális lajstromok az Országos Levéltárban.