A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

A BORTERMELÉS ZALA MEGYÉBEN 193 Vj szőlők telepítése Minthogy a bornak igen nagy keleté volt, s a fogyasztók száma folyton nőtt, állandóan folyt új szőlők telepítése, mint mondották, építése {vineas plantare, plantatio vinearum, vinee de novo plantate)?^ Űj telepítés csak alkalmas helyen történhetett, s az ily célra felhasználható földnek az értéke kétszerese volt a rendes szántóföldnek: 1309-ben pl. Szőllősön IV2 hold ilyen területért 3 hold szántóföldet adtak cserébe.

75 Mivel a földesuraknak jó jövedelmet jelentett a szőlő, ha volt a birtokukon erre a célra alkalmas föld, kedvezményekkel is igyekeztek odacsalogatni a vállalkozókat. Tudjuk, hogy újonnan telepített szőlő csak a negyedik évben kezd teremni, de rendes termésre csupán a hetedik évben van kilátás, ezért a kedvezmények között elsősorban az szerepelt, hogy a telepítéstől számítva bizonyos hosszabb idő, néha hat-nyolc-tíz év múlva kellett csak az új birtokosnak hegy vámot és ajándékokat adnia.

76 Sőt 1347ben a felsőorsi prépost úgy határozta meg a fizetés időpontjának kezdetét, hogy akkor lép életbe ez a kötelezettségük, ha már szüreteltek valamit az újonnan telepített szőlőről s a termést kocsira rakták.

77 Ugyanő azt a kedvezményt is megadta ekkor, hogy a szőlőt telepítők csupán 5 köböl hegyvámot fizetnek, sőt a saját jobbágyainak még ezt is elengedte. A szőlőtelepítésre alkalmas helyet legtöbbször irta s-sal szerezték. 1421-ben Priaszó határjárásában (Lövőtől délre) az egyik fél kijelentette, hogy a Rony aga nevű erdőt szőlőtelepítés céljaira irtották ki,

78 1470-ben pedig a veszprémi káptalan merenyei, garabonci s újfalusi birtokainak igazgatója megengedte egy komári jobbágyuknak, hogy Merenyén kiirthasson egy berket, s oda szőlőt telepíthessen.

79 Ugyancsak 1470-ben Alsóörsön, ahol pedig már sok szőlő volt, kiirtották a veszprémi káptalan földjén a Négy szögűcser nevű erdőt szőlőtelepítés céljaira.

80 A szőlőmunkák a nyitástól szüretig A szőlőműveléssel járó munkák (cultura vinee; opera vinealis; lábores vinee; vineas colere; laborare; culturare) ennek a gazdasági ágnak a természetéből kifolyólag mindenütt és mindig ugyanazok voltak évezredek óta, s csak a szőlőbetegségekkel járó védekezés munkái járultak hozzájuk újabban s tették őket nehezebbé. 74 A szőlőtelepítés régi magyar neve ,szőllőt építeni' volt. Egy 141i8-i •oklevelünkből látjuk, hogy már akkor így nevezték (A pannonhalmi főap. tört. III, 493). 75 Anjoukori okmt. I, 1

;

75. /(i 1350-ben Örsi Pál és Miklós azt a kedvezményt adták a szőlőhegyükön szőlőt telepítőknek, hogy nyolc évig nem fizetnek hegyvámot s nem adnak ajándékokat sem (Zalai okit. I, 499); 1360-ban a Battihyány-csaliád úgy egyezett meg a kővágóörsi jobbágyokkal, hogy új telepítésű szőlő után nyolc évig nem fizetnek semmit (Batthyány-cs. levt. Körmend, Acta ant. 3.2.). 77 „ ... donee de dpsis vineis vina ad rnodum et consiuetudinem vindempniatorum in vasis, videlicet tinis et dolus ad ourrum colligeremtur" (Győri кар t. levt. Cth. V, 219). 70 „ . .. eandem silvam per plantationes dietarum vinearum extirpatam extitisse dixissent" (Terjék-cs. levt. Darnay Múzeum). 79 Veszprémi kápt. levt. Meremye 31. 00 Uo. A. Örs 4, 24. 13 GÖCSEJI MÜZEUM