A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

194 HOLUB JÓZSEF A legelső munka a szőlő kikapálás a, nyitása volt,

81 ha őszszel a szüret befejezése után, de mindenesetre még a hideg idők beállta, előtt bekapálták a szőlőt (f e d é s), vagyis védekezésül a fagy ellen földdel fedték be a tőkék alsó részét. A nyitásnak az ideje az időjárástól függött;; rendesen Gergely nap körül (III. 12.) végezték el, de néha korábban is:: 1496-ban pl. Gersei .Pető János egy szántai jobbágya már február ll^én kiment a laki hegyen levő szőlejébe, hogy kikapálja.

82 Meg kell itt jegyeznünk, hogy középkori okleveleink dátumainál, főiképp a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a XV. században a naptárban már kilenc napi eltolódás állt be, amelyet csak a. Gergely-féle reform küszöbölt ki; így a most említett feltűnően korai időpont is valójában február 20-a volt. A szőlő őszi bekapálásakor a venyigék rajta maradtak a tőkéken, ezért a kikapálás után legelőször azokat kellett eltávolítani, hogy az alul meghagyott szemékből megindulhassanak az új hajtások. Ez a munka, az: ún. metszés nagyon fontos és kényes feladat volt, mert a termés jórészben attól függött, hogy jól végezték-e el, nem metszettek-e túl magasra vagy túl alacsonyra. Amikor 1439-ben bérbe adtak két évre egy szőlőt, s a bérbeadó kikötötte, hogy jól műveljék meg, külön hangsúlyozták a gondos metszést.

83 Ha egyáltalán voltak karók a tőkék mellett, akkor most kellett újból beverni őket és pótolni a hiányokat.

84 A tőkék között hamarosan megindult a gyomnövények elszaporodása; mivel pedig ezek elvonták a gyökérzettől a tápláló anyagokat és a nedvességet, de meg azért is, hogy meglazítsák a földet a tőkék körül, nemsokára újabb kapálásra (ligonisatio) volt szükség. Ezt a nyár folyamán azután a szükséghez képest többször is megismételték. Amint nőtt a szőlő, meg kellett kötözni (ligatura vinee), hogy nagyon szét ne terüljenek az új hajtások, s ne vegyék el a napot a fejlődő fürtöktől, Közben a felesleges hajtásokat letördelték; ez volt а к а с s о z á s.

85 81 1058 „contra suarn voluntatem plantationes vinearum eiradicaturas, quocT vulgo ni tu ао dicitur, facerent et operarentur" (Anjoukon okmt. VII, 24). 8И Zalád okit. II, 636. 83 „in bonds putatioindbus, ligönizatioinibus et foldzationdbus conservare tenerentuir" (A tihanyi ap. tört. I, 668). — 11504-ban Egervári Bereck püspök jobbágyai Gergelynap táján akarták a metszést elvégezni, amikor rájuk tört embereivel Kávási György, „per hocque diioti iobagioines eiusdem expoinentis virgas vinearum ipsoruvi cidere nan potuissent" (D>1. 21.373). 84 1Щ@-Ъет a veszprémi püspök panaszt emelt Kávási György elleni, mert vadásztársadvafl. gyakran agarászott az egerszegiek szőlejében s letipoirták a tőkéket (Veszprémi kápt. lievt. Egerszeg 9). Ezlt csak úgy érthetjük 'meg, hogy nem voltak békarózva a szőlők, tmert különben lehetetlen lett volna ott lóval vadászni. — A2 allsólendvai uradalom, 1524-1 urbáriumában ezt olvassuk: „In villicatu Hetesalja tenentur asseres mdnoires ad castrum pro tectura ac pálos circa vineam domini deducere" (Dl. 37.006, p. 72). 85 Valószínűleg ezt keld

1 értenünk a már említett 143'9-i oklevelünk folizatio kifejezésén.