A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

192 HOLUB JÓZSEF A földjén levő szőlők után járó hegyvámot és ajándékokat a földesúr külön eladhatta vagy elzálogosíthatta, viszont megtarthatta magának akkor is, ha a szőlőbirtokot elidegenítette.

65 A szőlők nagysága A szőlőket, szőlőskerteket legtöbbször szám szerint említik, s a szolgáltatások is szőlőnként voltak megállapítva; láttuk azt is a korai emlékeinkből, hogy egy szőlővel rendszerint egy vincellér járt. Mindebből azt következtethetjük, hogy a szőlők általában egyforma nagyságúak voltak, illetve hogy volt egy bizonyos egység, mégpedig egy hol d;

66 amelyik szőlő ennél kisebb volt, az kis szőiő számba ment,

67 az egy holdnál nagy óbbról pedig mint nagy szőlőről beszélnek.

68 Hogy csakugyan egy holdat számítottak egy szőlőre és egy emberre, mutatja az is, hogy 1369-ben két jobbágynak két hold földet adtak a veszprémvölgyi apácák telepítésre,

69 s hogy 1347-ben és 1350-ben is egy-egy hold nagyságú szőlőről beszélnek.

70 Voltak természetesen nagyobb, 2—3—4 hold nagyságú s még nagyobb szőlők is, de amikor 1495-ben Arácson három hold szőlőt adtak el, a tihanyi apátság, a földesúr kikötötte, hogy három szőlő után fizessék meg a hegyvámot.

71 így értjük meg, hogy gyakran beszélnek egész és fél szőlőről,

72 s hogy a szolgáltatások a földesúr részére szintén egész és fél szőlőnként voltak megállapítva. Hogy tisztábban lássuk a helyzetet a gazdasági oldaláról is, tudnunk kell, hogy mekkora volt egy hold szőlő, amelyet egy emberre, egy kapásra szabtak.

73 Az okleveleinkben emlegetett hold valószínűleg a 864 D-öles hold volt, amely évszázadokon át hazánk hivatalos területmértékeként szerepelt. Kötött talajról lévén szó megyénkben, egy szőlő körülbelül 4—5 kapás nagyságú volt. Ennek a megművelését a jobbágy könnyen megbírta egyéb dolgai mellett, mert a robotja akkor még nem volt sok, s a szőlővel is kevesebb munka járt, mint ma. e5 MOS^ban Tomaji Jaíkab fiai átengedik cserébe Udvarnoktomaji Mihály fiainak „totalem iurisdictionem eorum, quam in monás et aliis provenitibus cuiusdam vinee in facie eiusdem possessionis U. existentis..." (Zsigmondkor! okit. II, 2,, 6219). — 1494^ben elzálogosítják „nomas sive tributum ae munus cuiusdaim vinee" (Batthyány-cs. levt. Körmend, Németújvár 106/208). — 115110-ben Monoszlón eladnak 10' hegy vámot 50 forintért (Esterházy-cs. levt. 30. B. 42). —• H5i2i2nben birtokcserénél mindkét fél megtartotta magának a hegyvámot (Batthyány-cs. levt. Köpcsény, 23. 4.38). 06 12183, „vdnea unuim iuger terre continents" (Veszprémi kápt. levt. N. Pécsei 13); 1300. „in quantitate undus iugeris" (Kubinyi, Árpádkor! dkl. 180); 1309. „unam vineam plantatam in uno iugere" (Veszprémi kápt. levt.). 07 A tihanyi ap. tört. I, 534. ,iy Zalai akiit. I, 69. m Veszprémi regeszták 6Э7. 7U Győri kápt. levt. Cth. V, 219; Zalai okit. I, 499. 71 A tihanyi ap. tört. I, 678. 72 Pl. 1451. „24 vinearum integrarum" (Dl. 14.509); 1475. „duas médias vineas" (Tal'lián-cs. levt. N. Múzeum). 73 A később használatos fossor, kapás' megjelöléssel, a középkorban nem találkoztam, de megfelel neki az egy 12721-ből való oklevelünknek „vinea... ligonio sex honTiinuim.' valens" körülírása. (Zalai okit. I, 69).