A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

A BORTERMELÉS ZALA MEGYÉBEN 191 sere figyelembe véve szolgálataikat a Szőllősön levő szőlejük után fizetendő kilencedet hegyvámra változtatta át.

57 A hegyvámon kívül a szőlőbirtokosok még az ún. a j á n d é к о k-kal — munera — is tartoztak a földesúrnak, éppúgy mint a telkes jobbágyok; de míg ezek háromszor adtak évente ajándékot, ők csak egyszer.

58 Majdnem azonosak voltak mindenütt: kenyér, kappan és zab, de a földesurak a saját jobbágyaiknak rendszerint elengedték őket s csak a vidékiektől kívánták meg. A kenyér és a kappan száma rendesen mindenütt azonos volt: két kenyér vagy fonott kalács és egy kappan. Egyedül a Kanizsai-uradalomhoz tartozó Gelsén és Bakonakon adtak két kenyér helyett négyet; itt azonban f u m о 1 y-ról (fwmol, fwmoly) beszélnek,

59 amelynek a jelentését nem ismerjük, de eszerint valami kisebb alakú, azon a vidéken szokásos cipóféle lehetett. A zab mennyisége azonban változott, s ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a mértékek, mint már említettük, vidékenként, sőt helyenként is különböző nagyságúak voltak. 1350-ben Őrsön minden hold szőlő után két fonott kalács (torta), egy kappan és egy ottani köböl zab volt az ajándék, „mint másutt is szokás az országban", mondja az oklevél.

60 Hat köböl zab szerepelt az ajándékok között Arácson 1527-ben,

61 viszont Gelsén, a kanizsai uradalomban egy, az alsólendvai uradalomban pedig két köböl zabról olvasunk.

62 A veszprémi püspökség csopaki birtokán két véka, Egerszegen pedig egy quartale zab járt a püspök ottani gazdatisztjének.

63 Hogy ezek az ajándékok sem jelenthettek különösebb terhet a szőlőbirtokosoknak, az értékükből tudjuk megállapítani. A veszprémi püspökségnek volt egy kis birtoka a somogymegyei Túron is. Csak egy jobbágya lakott itt, aki szőlőt is művelt, nem lett volna tehát értelme, hogy valaki kiszálljon ide beszedni az ajándékokat; az illető tehát pénzen váltotta meg: hat dénárt fizetett értük, ami a XVI. század elején általában egy napszámnak felelt meg. Ugyanakkor a püspökség jobbágyainak egy kerek kenyér fejében 1, egy tyúk helyett pedig IV2 dénárt kellett fizetniök. Ezeknek az adatoknak az összegezéséből azt is megtudjuk, hogy a két köböl zab értéke 2V2 dénár volt.

64 57 „ .. . quosdam provenitus cnostros utpote nonas anmuales ... in ius montanum infraseriptum.. . eisdem commode duximus transimiutaindum" (A tihanyi ар. tört. I, 673). 5Й Gyakran a hegyvám név alá foglalják mindkét szogáltatást, pl. 1920. „totum et omne ius suum montanum, munera videlicet et akones seu nonas vinee" (Veszprémi regeszták 247, 2. jzt). 80 Dl. 37.007. — (A fumolyt ma is ismeriik a Zala megyei Hetes községeiben fumu alakban és „lakodalmi kalács" értelemben. Vö. Dömötör Sándor, Fumu. MNy. LV. (1999) 116—7 és Va. Lakodalmi kalácsaink néprajzához. Népr. Ért. XLI. (1950) 303—322. — Szerk.) m Zalai okit. I, 499. 01 A tihanyi ap. tört. I, 694. bï ШВ. Dl. 37.007; Dl. 37.006, p. 273. 63 Ebben az uradalomban a legtöbb birtokon az ajándékokat a várnagyok vagy a gazdatisztek kapták (НоЫЪ i. m. 26). 04 Holub i. m. 28.