A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

ZALA VÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 179 Ez a munka 1686-ra is átnyúlik, ez évben a Zalát is bevezeti a belső árokba. 1687. januárjában már arról számol be, hogy a „Szála vizét úgy hoztam az vár környül, hogy sebes folyásával, noha erős tél van, de az vár mellyékét be nem hagyá fagyni. Tegnap kanisai ebek feles kárt tettek volna, ha az várra jövő metszés nem gátolta volna meg őket." Ugyanekkor a palánkot is erősíti. Ügy látszik, főleg török rabokkal dolgoztat, de mesteremberekre kiadásai is voltak.

64 Ezzel megszűnt a téli „jegeilés" fáradságos és nem mindig hasznos munkája. Utoljára akkor volt szerepe Zalavárnak, amikor Batthyány II. Ádám 1689—1690-ben Kanizsát ostromolta. Akkor Zalavárott is „igen nagy szolgálat volt", melyet nehezen győztek. Kanizsa azonban 1690 április 13-án megadta magát, ezentúl már nem kellett a Zala völgyét és ezzel tulajdonképpen Bécset is Kanizsával szemben védeni. A többi kis zalai végvárral együtt Zalavár is elvesztette hadi jelentőségét. Elmúlt az az idő, amikor az egész vidéken még a szőlőket is csak „fegyver alatt" lehetett munkálni.

65 Ezután épületeire sem viselnek gondot. Egy 1700-ban kelt összeírás megemlíti a „Praesidium Zalavár"-t, mely a Zala folyó közepén fekszik. A török időkben is praesidium volt itt, a mocsár miatt természettől nagyon erős, és a töröknek sok kárt okozott. A várban már nem lakik senki, a Zalán innen a mocsáron kívül lakik még vagy húsz várbeli hajdú. Az apátságot a pécsi püspök (Radonay) birtokolja, de még csak egy papot sem tart itt.

66 1702^ben Schenckendorf Kristóf császári ezredes Bécs parancsára a várat felrobbantotta. Bécs ostoba félelme miatt tehát egy érdekes és értékes műemlékünket örökre elvesztettük. Alapfalai még a múlt században fennállottak, és azokat Kollár János pesti luteránus pap le is írta.

67 A szlovák nyelvű leírás és Römer Flóris ásatásai alapján Gyulay Rudolf elkészítette Zalavár alaprajzát, mely nagyban egészben egyezik a Titrco-féle alaprajzzal, de részleteiben nem, hisz Turco óta Zalavárott sok átalakítás, toldozás történt. De Gyulay pl. három kaput rajzol, holott forrásaink csak kettőről tudnak. Az is kérdéses, hogy helyes-e a külső várnak Gyulay által megrajzolt alakja. Nem tudjuk, hogy a Török kapitány által 1650^ben tervezett, a majorokat is megerősítő külső palánk megvalósult-e. Radonay is említi a külső végházat, de nincs adat arra, hogy ez olyan volt-e, amilyennek Gyulay megrajzolta.

68 Gyulay beszél Zalavár kikötőjéről is, de a források nemcsak a kikötőről, hanem arról is hallgatnak, hogy valami kis flotilla állomásozott volna Zalavárott. A vár felrobbantása óta eltelt két és fél évszázad alatt még a romok nyomai is eltűntek a föld színéről. Iványi Béla 64 Radonay Mátyás Zalavárt 1686. dec. 2i7. és 1687. jam. 11-én kelt (Levele Batthyány II. Ádámhoz. — B. Lt. 05 Keglevics Péter Egerszegen, 1648. szept. 20-án; Nagy Ferenc 1689. márc. 2-án Egerszegen kelt levele Batthyány I. ill. II. Ádámhoz. — B. lt. m 1700. dec. 24. Cseh István zalamegyei szolgabíró járásában lévő helységek összeírása. Országos Levéltár U. е. C. 54/26. 67 Kollár János: Cestopis obsahuja do Horni Italie. — Pest, 1841. 08 Füssy, i. m. 440—4411. 1. 12*