A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén

HÍD- ÉS DORONGUTAK ZALA VÁR KÖRNYÉKÉN 141 tagságú tölgy- és égerfa darabot találtunk. Ennél mélyebben fadarabok már nem fordultak elő. A felsorolt zárványokat helyzetükből következtetve, a víz sodra hozta mai helyükre. Fekvésük megmutatta azt is, hogy azért nem sodorta tovább azokat a víz, mert a vízfenékbe vert cölöpökbe beleakadtak. Világosan következik ebből az, hogy a cölöpöket, illetve azoknak egy részét közvetlenül az V. réteg keletkezése előtt verték le. Arra nézve, hogy ez időben mikor volt, egyelőre még nem tudunk megfelelni. Annyi a magasabban fekvő két humuszrétegből azonban máris világos, hogy azóta a Zala völgy eme részének vízrajzi viszonyai ismételten megváltoztak. A felületen talált cölöpöket a munka végén kihúztuk. Valamennyi tölgy volt. Vastagságuk: 20, 20, 16 és 17 cm-t tett ki. Hosszúságuk: 318, 332, 281 és 278 cm volt. Abból a körülményből, hogy a legrövidebb teteje 17 cm-re áll ki a földből, alja pedig 55 cm-nyire szürke agyaggal átivódott, kitűnik, hogy a tőzegréteg mai teljes vastagsága ezen a helyen 206 cm. A cölöpöket különben nem verték le mind ugyanabban az időpontban. Három közülük eléggé mállott volt már, egynek viszont sokkal jobb volt a megtartása. Érdekes, hogy a gyengébb megtartású, nyilván régebbi darabok alsó vége 70, 73 és 82 cm hosszúságban háromélre volt hegyesre faragva, míg a negyedik alját csak 49 cm-re faragták ki kúposra. — Meggyőződésem, hogy a cölöpök kihegyezésének különbözősége mint kordivat, vagy mint a kihegyezésnél használt szerszámadta lehetőség a cölöpöknek korszerinti csoportosításánál használható támpontokat fog nyújtani a jövőben is. Lutz Sándor rétjétől 60 m-nyire északnyugatra, Kurucz Gábor kaszálóján megkerestük azt a cölöputat, mely a falu déli végétől a berken át a várba vezetett. (Helyszínrajzunkon 2-vel jelölve.) A kaszáló d41keleti sarkától 70 m-re nyugatra az útra keresztben egy 4,85x2,75 m-es próbafelületet nyitottunk ki. Ezt az utat jobbról és balról cölöpsor szegélyezte. A cölöpök nem magányosan, illetve két szabályos sorban álltak, hanem az út két szélén, szélesebb csíkban kisebb-nagyobb csoportokban. Ez azzal magyarázható, hogy az elkorhadt cölöpök mellé időnként újakat vertek le, azaz az utat hosszú ideig használták. Az útnak ezenfelül még 8 cm magas koronája is látszott. Felületünkön összesen 18 cölöpöt találtunk. A cölöpök nem voltak egyforma hosszúságúak, de eltérő volt alsó végüknek kihegyezése, és különböztek aszerint is, hogy kéreggel együtt, egyszerűen hámozva, vagy kibárdolva verték le azokat. A kéreggel együtt levert cölöpök között egyetlen egy darab 368 cm hosszú, 16 cm vastag volt és 60 cm hosszúságban három oldalra volt kihegyezve. A többi öt darab átlagos hosszúsága 267 cm volt, vastagságuk 20 cm körül mozgott, alsó végük pedig 80 cm hosszúságban négy oldalra volt kihegyezve. A hét darab héj ázott cölöp átlagos hosszúsága 227 cm volt, vastagságuk 16, 23 cm között váltakozott, alsó végük pedig 60—70 cm-nyire több oldalra kúp alakúan volt kihegyezve. Az utolsó csoport cölöpjei átlag 235 cm hosszúak voltak és négyszögletesre voltak bárdolva. Vastagságuk 20 cm körül váltakozott, alsó végük 55—80 cm hosszúságban négy oldalra volt kihegyezve.