Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 15. Zala a nemzeti ellenállás idején (1905-6-ban)

59 9. Amennyiben az illető kormányközeg az alispán vagy helyettesei által összehívandó közgyűlés elől az üléstermet erőszakkal elvonni, a közgyűlést teljes joghatállyal máshol tartja meg. 10. Utasítja a vármegye alispánját, hogy a kinevezendő főispánnak, vagy bármely címen kiküldendő kormányközegnek mindenféle törvénytelen eljárásáról jegyzőkönyvet vegyen föl s azoknak a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményei megtorlása céljából a vármegye ügyészeivel följelentést tétessen». * Két hét se múlt el egészen a határozat meghozatala után, amikor megérkezett Zalaegerszegre a kormánynak Hertelendy Ferencet a főispáni tisztség alól felmentő hivatalos leirata. Az országgyűlést időközWen (február 19-én) feloszlatták és így a kormány teljesen szabad kezet nyervén intézkedéseiben, nem nevezett ki új főispánt), hanem Por teleky László miniszteri fogalmazó személyében kormánybiztost ültetett a megye nyakára. A kormánybiztos február 27-én nagy katonai és csendőri kirendeltség mellett meg is érkezett Zalaegerszegre, anélkül azonban, hogy megérkezése nagyobbszabású tüntetéseket okozott volna. Különben sem sok vizet zavart, a megye közönsége észre sem látszott venni a jövevényt, próbálkozását pedig nem vették tudomásul. Az ellenállás jól meg volt szervezve. Eitner Zsigmond mellett igen nagy része volt ebben a munkában Bosnyák Géza zalai földbirtokosnak, Nagykanizsa későbbi (1910) justh-párti, függetlenségi követének is. A vármegye tisztikara és a törvényhatósági bizottság tagjai a kormánybiztos fölhívására megtagadták a segédkezést, így Porteleky még a közgyűlést sem tudta összehívni. Amikor látta a kormánybiztos, hogy hivatali funkcióit a megye közönségének elzárkózása következtében meg sem kezdheti, társadalmi úton próbáklozott rést törni az őt körülvevő közöny sziklafalán. Ez sem sikerült. Hivatalos és udvariassági látogatásait egymásután utasították vissza a megye előkelőségei, közöttük a törvényszék elnöke, Degré Lajos is. Porteleky így alig pár napi ott időzés után kénytelen volt visszautazni, miután teljesen tehetetlennek bizonyult a passzív rezisztenciát tanúsító vármegyével szemben. A kormány ekkor megvonta Porteleky kormánybiztosi megbízatását királyi biztost nevezett ki Zalamegyébe, Szulovszky Dezső, volt szabadelvűpárti képviselő személyében, aki mellé «irodavezetőül» osztották be a bukott kormánybiztost, Portelekyt. A királyi biztos március 24jén érkezett Zalaegerszegre. A pályaudvaron katonai parádéval fogadták, majd katonák és csendőrök sosrfala között vonult be a vármegyeházára. Szulovszky más ember volt, mint Porteleky. Megérkezése pillanatától kezdve «vaskézzel» nyúlt bele a «zalai darázsfészekbe». A megyei tisztviselőket maga elé citálta és ellenmondást nem tűrő, kemény hangon rájuk parancsolt, hogy «máskülönbeni jogkövetkezmnyek terhe alatt» mindenki tovább is rendszeresen lássa el hivatali kötelességeit. Az erélyes felszólításnak meg is lett a foganatja, mert a megfélemlített tisztviselők. Ábrahám Dezső ülnök és Farkas Kálmán szolgabíró kivételével egyelőre tovább teljesítették szolgálatukat. A királyi biztos C s c r t á n Károly alispánnal március 31-re köz-