Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 15. Zala a nemzeti ellenállás idején (1905-6-ban)

60 gyűlést hivatott össze a királyi kéziratok kihirdetésére, amit Csertán alispán a következő körlevéllel hozott a törvényhatósági bizotU sági tagok tudomására: «Szulyovszky Dezső kir. biztos úr őméltósága rendelkezéséhez képest Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 1906. évi március 31-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart (tehát nem a vármegye, hanem «a kir. biztos»!), melynek kizárólagos tárgyát ő Császári és Apostoli Királyi Felsége által e törvényhatóságra nézve teljes hatalmú biztossá kinevezett Szulyovszky Dezső úr Őméltósága által bemutatandó legfelsőbb királyi leirat kihirdetése képezi, kapcsolatban a m. kir. minisztériumnak a törvényhatósághoz ez évi március hónap 16-án kelt 1370. M. E. számú rendeletének fölolvasásával, melyhez a kir. biztos úr őméltósága sem fölszólalást, sem határozathozatalt nem enged meg. E rendkívüli közgyűlésre t. bizottsági tag urat azzal hívom meg, líogy a közgyűlési terembe való belépésre jogosító állandó igazolási jegyét magával hozni szíveskedjék». A bizottsági tagok megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az alispán a maga részéről feladta a passzív rezisztenciát, bár sokan voltak, akik méltányolták az alispán kényszerhelyzetét is. A meghirdetett közgyűlésre természetesen nem mentek eï, hanem levélben fejezték ki tiltakozásukat a közgyűlés esetleges megtartása miatt. Batthyány Pál gróf például, aki az ellenállás egyik vezetője volt, levelében «a leghatározottabban visszautasítja a meghívást, miután alkotmányunk és törvényeink nem ismernek olyan közgyűlést, ahol a bizottsági tagok a tárgyakhoz föl ne szólalhatnának és azok fölött ne határozhatnának». A közgyűlés a tiltakozások ellenére is meg lett tartva a kitűzött időben. Igaz, hogy azon a királyi biztoson és kíséretén, Csiiszár Gyula csendőrszázadoson, Bozsnyai Kálmán csendőrfőhadnagyon és Porteleky László «irodavezetőn» kívül csak a hivatalosan kirendelt Schneider Gábor királyi ügyész jelent meg, a megyebizottsági tágok közül pedig mindössze négy ember, azok közül is az egyik Várhidy Lajios zalaegerszegi polgármester, a másik pedig Deák Péter nagykanizsai rendőrkapitány. A másik kettő: Hangai Géza erdőfelügyelő és Lányi Kálmán főmérnök, Lányi igazságügyminiszter testvérbátyja volt. A vármegye tisztviselőkarából egyetlen ember se volt jelen ezen az emlékezetes «közgyűlés»jen, ezért a biztos, hivatkozva teljes hatalfriára, tiszteletbeli főjegyzővé kinevezte Szecsey JózsJef miniszteri segédfogalmazót, aki azonnal letette az esküt és felolvasta a kormány leiratát, amelyben értesíti a megyét a királyi biztos kiküldéséről. Szulyovszky Dezső azután felolvasta a vármegye autonómiáját felfüggesztő határozatot és utána a közgyűlést gyorsan berekesztette. Mialatt az ürességtől kongó teremben lezajlott a «közgyűlés», a megyeháza előtti teret és a megyeház környékiét lovas és gyalogos csendőrök, a városi rendőrség és az Egerszegen állomásozó huszárzászlóalj két százada tartotta megszállva. JVlásnap a kir. biztos elutazott Zalaegerszegről, de kijelentettei, hogy a törvényhatósági bizottságnak április 6-ára meghirdetett közügy ülését nem engedi megtartani és azt, ha kell, fegyveres erővel is meg fogja akadályozni.