Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 14. Muraköz és a nemzetiségi probléma

51 ezentúl magyarul is fognak tanulni. Ezt mindenképen meg kell akadályozni, — vélték. A képviselőházban dr. Vues e tics zágrábi kanonok, horvát képviselő fölszólalt és tiltakozott az elleni, hogy a csáktornyai tanítóképezdében a magyar állam által kiadott, Margitai-féle tankönyvből tanítják a muraközi horvát nyelvet, amely azonban más, mint a délszláv irodalmi nyelv. A kultuszminiszter a Ház egyértelmű helyeslése mellett országos bizottságot küldött ki, hogy a muraközi tanügyi állapotokat a helyszínén tanulmányozza. A bizottság 1883 január 29^én tartott értekezletén Gönczy Pál miniszteri tanácsos elnöklése alatt megállapította, hogy nemhogy «tűzzel-vassal» történnék a magyarosítás, hanem ellenkezőleg: Muraköz ifjúságának hazafias nevelése és tanítása körül még igen sok a kívánni való. «Evégből szükségesnek látja a bizottság, hogy 1. a magyarul tanítani nem tudó «muraközi tanítók részére a csáktornyai képezdében magyar nyelvű póttanfolyamok rendeztessenek; 2. a Muraközben minél több állami iskola állíttassék; 3. a magyarul nem beszélő tanítók mellé magyar segédtanítók adassanak; 4. minthogy az illír könyvek sem tartalmuknál, sem pedig nyelvezetüknél fogva nem alkalmasak a muraközi iskolákban való használásra, helyettük újak készíttessenek.» Az országos bizottság határozatának megvolt az eredménye. Számos állami iskola létesült, hazafias szellemű tankönyvek készültek, három éven át a csáktornyai képezdében magyar nyelvi póttanfolyamokat tartottak és minden törvényes eszközt felhasználtak arra, hogy ennek az eddig elhanyagolt magyar végvidéknek az ifjúságát hazafias szellemben neveljék. így ért véget az illír agitátorok mesterkedése, amelyben akkor, — 1883-ban, — még aligha ismerte föl valaki annak a pókhálónak egyik első szálát, amelyet az első kudarc után olyan mesteri ügyeskedéssel szőttek tovább a nagyszláv agitátorok, hogy évtizedeken át folytatott kitartó munkával végül mégis sikerült vele a magyarságot negyven esztendővel később Trianon szégyen cölöpéhez kötözni. Akkor azután a megbéklyózott ország testéről a többi részekkel együtt leszakították Muraközt is ... Elérték a céljukat... A magyarosodás. Muraköz nemzetiségi problémája tehát ekkor elintéződött és hozzátehetjük, hogy közmegelégedésre, mert míg egyrészt a magyar állam szuverénitása fölényesen került ki a nyilván külföldről megindult és titokzatos kezek által pénzelt rágalomhadjáratból, nyelvi hegemóniáját pedig kifejezésre juttatta a magyar nyelvnek, mint köteles tantárgynak a bevezetése, másrészt a muraközieknek nem leheteti az új megoldás miatt okuk panaszra. Egyrészt azért, mert az újítás nemzetiségi joguk sérelme nélkül, a legnagyobb tapintattal történt, másrészt azért, mert végre megszabadultak a drávántúli pártfogóik és iiivatatlan prókátoraik által rájuk oktrojált, Zágrábban és Bécsben gyártott, illír «tankönyvektől», amelyek nyelvezetét amúgysem értették. A muraközieknek semmiféle érdekük nem fűződött a horvát irodalmi nyelv megtanulásához, annál kevésbbé, mert ezt a nyelvet ők sohasem használták, azon nem beszéltek és a tanultabbak ambíciói sem Horvátország felé irányultak. A magyar nyelv 3*