Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 13. A politikai újjászületés, ipari fellendülés és gazdasági felvirágzás a kiegyezés után
48 új hálózatok alapján készített Utak a megye közlekedését jelentékenyen megjobbítják, növelik a forgalmat, előmozdítják az iparfejlődést és föllendítik a kereskedelmet. Forradalmi változás köszönt be á közlekedés terén, amikor megépítik a vasutat. A XIX. század ötvenes éveiben Zalának egyetlen vasútvonala se volt. A hatvanas években épül a Délivasút budapest—nagykanizsa—drávavölgyi vonala, majd a nagykanizsa—Sopron—bécsi vonal. A vasúthálózat kiépítése a keresk'edeliejm gócpontjait is vándorlásra kényszeríti. A mezővárosok jelentősége lassan elhomályosul, a nagykereskedelem a nagyobb városok falai között ver állandó tanyát. így lesz a vasút révén Nagykanizsából a megye legfontosabb kereskedővárosa. Svastitls buzgó szorgalmazásának lett az eredménye, hogy a vármegye délnyugati végpontjából a határszéli Csáktornyáig 138 kilométer hosszúságban megépül az Ukk—csáktornyai helyiérdekű vasút. Tapolcáig 39, Keszthelytől Balatonszentgyörgyig 10 kilométer vasútat adnak át a közforgalomnak. C ser tán Károly, aki 1886-ban veszi át Svastitstól az alispánságot, tovább 1 szorgalmazza a vasútépítést és fejleszti a közlekedési. Svastits és Csertán nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás rendszeres járatainak megindulása is. A millénium idejére azután elkészül a zalavölgyi vasút is, amelynek hossza 42 kilométer. Ezzel az új vonallal nemcsak a Göcsej-vidék anyagi föllendülésének folyamata indul meg, de érzi annak előnyeit az egész megye is, hiszen a Délivasút régi útvonalával szemben immár több, m;i]ní 200 kilométer hosszúságú vaspálya szántja át a vármegye területét. Az új életformák között kifejlődő iparnak és kereskedelemnek a vasúton kívül nagy hasznára van a posta és távirda intézménye is, amely állami kezelésben intézi a modern élet nélkülözhetetlen segédeszközeinek üzemben tartását. Az 1875-ben életbelépett nagykanizsai mozgópostafőnökség utazó közegei közvetítik a postát Bécstől Bródig, Sopron, VaSj Zala ? Sou rnogy, Tolna és Baranyamegyék, egész Horvátország, Szlavónia és Bosznia-Hercegovina részére. Még ezt megelőzően, 1871-ben Nagykanizsán tá virdaigazgatóság is létesül, a dunántúli megyék részére. Addigra ugyanis már teljesen kiépült a megyében a távíró-hálózat. 1878-ban azonban az ország zilált pénzügyi viszonyaira való tekintettel a kereskedelmi minisztérium a nagy deficittel küzdő nagykanizsai távirdaigazgatóságot megszünteti. A nagykanizsai távirdafőállomás azonban változatlanul fönnállt ,éis azt 1888-ban egyesítik a postahivatallal. A Dunántúl eme legnagyobb távíróközpontján kívül ebben az időben még Csáktornyán és Tapolcán vannak távíróhivatalok. A még újabb vívmányt, a telefont a megye városai közül Nagykanizsán vezetik be először. Üzembehelyezésekor 55 előfizetője van. 1886 óta Zalamegye a pécsi posta- és távirdaigazgatóság alá tartozik. Az egész megye területén 16 posta és távíró hivatalt, 2 posta és telefon-hivatalt, 110 postahivatalt létesítenek és 31 vasúti állomást bíznak meg az állami és magántáviratok kezelésével. A hivatalok közül 5 (a csáktornyai, keszthelyi, nagykanizsa-pályaudvari és mozgóposta, n agy kan i zsa-vár osi és a zalaegerszegi) kincstári hiva-
