Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 14. Muraköz és a nemzetiségi probléma

49 tal, amelyet államilag kinevezett postafőnök vezet. A többi 123 pedig szerződéses postamester vezetése alá tartozik. A forgalom jellemzésére érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy 1895-ben az öt, államilag vezetett hivatalnál már 30.924 telefonbeszélgetést folytattak, amit mint országos rekordot könyveltek el akkoriban. 1896-ban Nagykanizsa telefonközpontját bekapcsolják az országos interurbán (helyközi) hálózatba is és Szombathely, Sopron;, Bécs, Székesfehérvár, Budapest, Zágráb, Fiume, Pécs és Eszék között lesz közvetítő, illetve kapcsoló állomássá. 14. Muraköz és a nemzetiségi probléma. A korszakos újítások, a modern technika vívmányai nagymértékben mozdították elő a vármegye fejlődését. Nemcsak a gazdasági föllendülésben, az iparban és kereskedelemben mutatkozik örvendetes haladás, de megmutatkozik a fejlődés a népesedés, a magyarosodás és a közművelődés terén is. Zalamegyének 1869—70-ben 333.237 lakosa van. 1880-ban ez a szám 359.984-re, 1891-ben pedig 404.699-re emelkedik. Mire fölvirrad a századforduló küszöbén a millénium jólétet sugárzó aranynapja, hirdetve a magyarság élniakarását és élnitudását, Zalamegye népessége már megközelíti az ötödfélszázezret, hogy 1910-re már azt is felülmúlja éis elérje a 466.333 lélekszámot. Zalamegye lakossága nem tisztán magyarokból áll. Az évszázadok során beszüremlett idegen nemzetiségeken kívül nagyszámban éltek a megyében horvátok és vendek, akik a Muraköz őslakóinak tekintik magtukat. A horvátok száma 1869—70-ben 71.245, ami a megye összlakosságának 21.38 százalékát jelenti, szemben a 73.28 százalékszámú, tehát csaknem háromnegyed többségű magyarságL gai. A horvátok százalékszáma a következő évtizedek során m égjobban lemorzsolódik. Így 1891-ben a horvátok természetes népfszaporulatot mutató, 79.737 főre növekedett számuk ellenére is már csak 19.7 százalékát teszik ki a megye összlakosságának. Számottevő nemzetisége még a megyének a vendek, akik lélekszáma 1869-70-ben 13.196 (3.96 o

/

o), 1891-ben pedig 21.380. Itt már a népszaporulat százalékos növekedést is mutat, mert 5.2-re emelkedik az arányszámuk. 1910-ben viszont a vendek 23.032 lélekszámával a 74.5 százalékra gyarapodott, 466.333 főnyi magyarság áll szemben. Jelentéktelen az idegenajkúak közül a német nemzetisét, gííek száma. 1869—70-ben 4.598 (1.38 o/

0), 1891-ben 6.355 (1.6 o/

0). Érdekes és a magyar föld magyarosító hatását mutató adat, hlogy 1910-ben a népesedés általános növekedésével szemben a németek száma 3.889-re esik vissza, ami százalékban kifejezve 0.8-nak felel meg. A németségnek a magyarságba való beolvadása természetszerű folyamatként fogható fel, amely békésen, minden külső nyomástól menton ment végbe. Másként áll a helyzet a horvátokkal. Itt a magyarosodáshoz a kormány közbelépésére volt szükség. Nem ugyan a muraközi horvátok miatt, mert ők a történelem tanúsága szerint mindenkor hűek maradtak az államhoz, amelynek keretében élniök sorsuk rendelte. A magyarsággal való testvéri együttérzésüket, a 2