Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 14. Muraköz és a nemzetiségi probléma

49 tal, amelyet államilag kinevezett postafőnök vezet. A többi 123 pedig szerződéses postamester vezetése alá tartozik. A forgalom jellemzésére érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy 1895-ben az öt, államilag vezetett hivatalnál már 30.924 telefonbeszél­getést folytattak, amit mint országos rekordot könyveltek el akko­riban. 1896-ban Nagykanizsa telefonközpontját bekapcsolják az orszá­gos interurbán (helyközi) hálózatba is és Szombathely, Sopron;, Bécs, Székesfehérvár, Budapest, Zágráb, Fiume, Pécs és Eszék kö­zött lesz közvetítő, illetve kapcsoló állomássá. 14. Muraköz és a nemzetiségi probléma. A korszakos újítások, a modern technika vívmányai nagymér­tékben mozdították elő a vármegye fejlődését. Nemcsak a gazdasági föllendülésben, az iparban és kereskedelemben mutatkozik örven­detes haladás, de megmutatkozik a fejlődés a népesedés, a magyaro­sodás és a közművelődés terén is. Zalamegyének 1869—70-ben 333.237 lakosa van. 1880-ban ez a szám 359.984-re, 1891-ben pedig 404.699-re emelkedik. Mire fölvirrad a századforduló küszöbén a millénium jólétet sugárzó aranynapja, hirdetve a magyarság élniakarását és élnitudását, Zalamegye népes­sége már megközelíti az ötödfélszázezret, hogy 1910-re már azt is felülmúlja éis elérje a 466.333 lélekszámot. Zalamegye lakossága nem tisztán magyarokból áll. Az évszáza­dok során beszüremlett idegen nemzetiségeken kívül nagyszámban éltek a megyében horvátok és vendek, akik a Muraköz őslakóinak tekintik magtukat. A horvátok száma 1869—70-ben 71.245, ami a megye összlakosságának 21.38 százalékát jelenti, szemben a 73.28 százalékszámú, tehát csaknem háromnegyed többségű magyarságL gai. A horvátok százalékszáma a következő évtizedek során m ég­jobban lemorzsolódik. Így 1891-ben a horvátok természetes népf­szaporulatot mutató, 79.737 főre növekedett számuk ellenére is már csak 19.7 százalékát teszik ki a megye összlakosságának. Számottevő nemzetisége még a megyének a vendek, akik lélek­száma 1869-70-ben 13.196 (3.96 o / o), 1891-ben pedig 21.380. Itt már a népszaporulat százalékos növekedést is mutat, mert 5.2-re emel­kedik az arányszámuk. 1910-ben viszont a vendek 23.032 lélekszá­mával a 74.5 százalékra gyarapodott, 466.333 főnyi magyarság áll szemben. Jelentéktelen az idegenajkúak közül a német nemzetisét, gííek száma. 1869—70-ben 4.598 (1.38 o/ 0), 1891-ben 6.355 (1.6 o/ 0). Érdekes és a magyar föld magyarosító hatását mutató adat, hlogy 1910-ben a népesedés általános növekedésével szemben a németek száma 3.889-re esik vissza, ami százalékban kifejezve 0.8-nak felel meg. A németségnek a magyarságba való beolvadása természetszerű folyamatként fogható fel, amely békésen, minden külső nyomástól menton ment végbe. Másként áll a helyzet a horvátokkal. Itt a ma­gyarosodáshoz a kormány közbelépésére volt szükség. Nem ugyan a muraközi horvátok miatt, mert ők a történelem tanúsága szerint mindenkor hűek maradtak az államhoz, amelynek keretében élniök sorsuk rendelte. A magyarsággal való testvéri együttérzésüket, a 2

Next

/
Thumbnails
Contents