Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 13. A politikai újjászületés, ipari fellendülés és gazdasági felvirágzás a kiegyezés után

43 csinylendő és nem is olyan magátólértetődő dolog, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy ugyanebben a korban voltak megyék, amelyek a politikán, és a politika által mindent, vagy legalább is sok mindent elvesztettek, ami az annyira szükséges fejlődéshez segítette volna azokat. Zala képviselői és vezető egyéniségei viszont valósággal versenyeztek egymással abban a nemes törekvésben, hogy minél hívebben és minél célravezetőbben szolgálják a megye modern életformái kialakításának ügyét. Meg is mutatkoznak ennek a lázas, de céltudatos és tervszerű törekvésnek az eredményei minden téren. A földmüvelés, az állattenyésztés, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, a postaügy, a közművelődés és a városi élet egyaránt hasznát látja ennek. Vegyük sorra a haladás különböző étappjait és nézzük, minő változásokat hozott a «fin de siècle» a megye életéiben? Földművelés, állattenyésztés, erdészet és bortermelés. Zala elsősorban földművelő megye. Azzá avatja elsősorban kitűnő termőföldje, amelyben a kalászosok éppúgy megteremnek, mint a hüvelyesek és az ipari növények. Ezenkívül a megye északi részében főként burgonyát, délen pedig inkább kukoricát termesztenek nagy mennyiségben. Szőlőtermelése mennyiségre is igen számottevő, minősége pedig egyenesen kiváló és finomság dolgában méltán vetekedik még a Tokaj-Hegyalja vidékivel is. A kedvező égalji viszonyok, a patakok és folyók bősége és a megye lélekszámának ma is zömét kitevő őstermelő lakosság fáradhatatlan szorgalma járulnak hozzá ahhoz, hogy a földből teremtődjék elő a megye bevételeinek legjelentékenyebb jövedelme. Sajnos, a megművelés módja tekintetében nemcsak a mult században, de még manapság is meglehetős elmaradottság tapasztalható és a gazdálkodás még mindig sok kívánnivalót hagy hátra. Dunántúl az országnak az a része, ahol máig is a legtöbb a nagybirtok. A Balaton vonalától délre a törpebirtokok száma ma is elenyészően csekély, északra azonban már valamivel több. Aránylag még Zalamegyében a legkedvezőbb a birtokmegoszlás, mert itt éri el a törpebirtokok száma a 15 százalékot, ami a Dunántúlon a legmagasabb arány. (1920-as adat.) Emellett azonban számos mammutbirtok is van a megyében, mint például az Esterházy hercegi hitbizomány, amely egymaga 222.241 katasztrális holdat tesz ki. A Festetics hercegi birtok sincs messze a százezer holdtól. Ma is 96.128 kat. holdra terjed,, a hetvenes években azonban ez jóval több volt. De még ezenkívül is öt olyan uradalom van Zalában, amelynek kiterjedése meghaladja a 10.000 holdat. Ezek között nem egy már a hetvenes években igazi mintagazdaság volt, amelyen példamutatóan folyik a modern elvek szerinti belterjes gazdálkodás. Sajnos, viszont az is igaz, hogy akad több olyan nagybirtok is, amelyen még ma is egészen primitív formák között a legkülterjesebb gazdálkodást folytatják. Ezeken a helyeken még kevésbbé lehetett haladó szellemről beszélni a hetvenes években. i ' { ' ' Pedig Zalamegyében a földművelés ősi múltra tekinthet vissza. Bizonyos, hogy már a kelták történelmi szereplése előtt, az agrikultúra primitív kezdetei idején művelték a zalai talajt, a rómaiak