Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

148 után lett iskolaszolga. Nős, <2 fia van. HORVÁTH GYŐZŐ gépészmérnök, autómotorkerékpár gépszerelő. * 1906 Zalaegerszegen. Középiskoláit Zalaegerszegen, a gépészeti főiskolát Németországban végezte. Iskolái elvégzése után Németországban a Junkers cégnél bővítette tudását. 1929-ben tért haza és atyja üzemében folytatta működését. 1930. év végén a városi villamos művek vezetője volt. 1934 elején alapította mai műszaki üzletét, melyet nagy körülte kintéssel vezet. HORVÁTH ISTVÁN kőművesmester, cementárugyári képviselő. A vállalat 1920ban alakult. Üzletkörébe tartozik a műkő és cementgyártás. Számos városi és állami munkát szép eredménnyel végzett. A város társadalmi és kulturális egyesületeinek életében tevékeny részt vesz. A háborúban az orosz fronton harcolt és több kitüntetést kapott. Felesége Németh Franciska, 1 fia, 3 leánya van. HORVÁTH LAJOS városi villamosmü kapcsolóház vezetője. * 1888 Kávás. Isko Iái elvégzése után a gépészi pályára lépett. 1909-ben került Zalaegerszegre és 1911 óta áll a város szolgálatában. 1912. mozgosításior bevonult és 6 hónapot szolgált. Az 1914-es háborúban a szerb fronton harcolt, ott megsebesült. Felgyógyulása után a műszaki csoport autóosztagához vezényelték. Ilyen minőségben az olasz fronton teljesített szolgálatot. HORVÁTH LAJOS kereskedő * 1895. Csőn gén. A kereskedői pályát Győrben kezdte, majd számos nagy városban megfordult és gyarapította tudását. Önálló 1924-ben lett 1915-ben bevonult a 18. h. gy. ezredhez, majd később a 202. kombiniáit nehéz tüzérséghez került. Harcolt az orosz, olasz és francia frotonn, mint tűzmester. Felesége Kaszás Ilona, 1 fia, 2 leánya van. néhai ILLÉS ELEK járási kéményseprő. * Bácstapolyán. Dolgozott Veszprém, Pápa Zalaegerszeg városában és a tűzrendészet modernizálásához tudásával nagyban hozzájárult. Életében bőven kivette a részét az ipari és városi ügyek vezetésében.. Ipartestületi vezetőségi tag volt. 1927-ben halt meg. Özv. Kéner Katalin. A járást 1927 óta Elek nevű fia vezeti. * 1908. Zalaegerszegen. Iskoláit ugyanitt végezte. Iparát atyja mellett tanulta. Tagja számos

1 kulturális és társadalmi egyesületnek. JAKAB FF Y ÖDÖN ny. MÁV főintéző. * 1876. Zalaegerszeg. Iskoláit Zalaegerszegen végezte. 1898-ban lépett a MÁV szolgálatába. Állomáshelyei: Bicske, Veszprém, Szombathely, Fiúmé, Tapolca, Zágráb Szentgotthárd, Hegyfalu (itt állomásfőnök volt), Mezőláp, Zalaegerszeg. 1934-ben került nyugállományba. 1894-ben az 51. k. gy. ezredben szolgálta le az önkéntesi évét. JUHÁSZ LAJOS városi hordó jelző ni vatal vezetője. *1858 Zalaegerszegen. A géplakatos mesterséget tanulta. 1914-ben lépett város szolgálatába. Fiatalabb éveiben élénk részt vett a város társadalmi életében. Felesége: Nagy Irma, 1 fia, 2 lánya van. rimaszombati KAZAY GYULA városi főkertész. * 1898. Kétegyházán. Iskoláit Gyulán végezte, majd kitanulta a kertészetet. 1915-ben Budapesten vizsgázott és 12 évig a gróf Tisza család geszti birtokán szolgált. 1932-ben állt a város szolgálatába. A város parkírozásában bizonyságát adta nagy szaktudásának. 1915-ben bevonult és harcolt az orosz, olasz és román frontokon a tüzérségnél. Megkapta a bronz vit. érmet lés a Károly csapatkeresztet. Nemesi előnevet a család 1636-ban kapta. KÁLMÁN SÁNDOR gabona és magkereskedő. * 1888. Zalaegerszegen. A 914-es háborúban a 31. gy. ezrednél szolgált, az olasz fronton harcolt egészen az összeomlásig. Leszerelése utáni évben alapította mai üzletét. Üzletköre kiterjed az egész megyére. A város kulturális és társadalmi életében tevékenyen részt vesz. KÁLMÁN ZSIGMOND magkereskedő és gabonabizományos. * 1895. Petrikeresztur. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. A háborús évek után önállósí totta magát. Mai üzletét 1932-ben alapította. A 914-es háborút a 13. tábori tűzérezrednél küzdötte végig. 49 hónapig szolgált, melyből 36 hónapot a fronton töltött. dr. KASZTER ÖDÖn gyógyszerész. * ;1874. Csallósmarja. Középiskoláit Csurgón, az egye temet Budapesten végezte. 1904-ben nyert oklevelet. Selmecbányán kezdte működését. 1904-ben került Zalaegerszegre, 1912-ben apjával társult, majd 1931-ben atyja elhalálozása után egyedüli tulajdonosa lett a gyógyszertárnak. A gyógyszertárjogot a családnak