Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
149 1768-ban Mária Terézia adományozta. A város kulturális és társadalmi életében élénk részt vesz. A NEP elnöki tanácsának tagja, megyei törv. hatósági bizottsági tag. KLEIN ANDOR szállító. * 1896 Nova. Is kóláit Sümegen végezte. Ennek megtörténte Után a kereskedői pályára lépett. 1915 jú niusában bevonult a 48. gy. e.-hez és egy évig az orosz fronton harcolt. Orosz fogságba került, ahonnan 1918 augusztusában tért ha za. Visszatérése után a nemzeti hadsereghez vonult be és mint folyamőr teljesített szol gálatot. Leszerelése után kereskedő lett 1930-ban alapította a szállítói céget. Részi vesz a város társadalmi életében. KLOSOVSZKY ERNŐ ipartestületi jegyző * 1861 Z.-egerszegen. Pályáját 1 Bécsber kezdte meg. Franciaországban is dolgozott Művészi és ipari dolgokat készített. Zalaegerszegen lett önálló. 36 éve az ipartes tületnek jegyzője. Számos társadalmi egye siilet tagja. 25 éves jubileuma alkalmából főispáni elismerésben részesült. KOSÁNSZKY JÓZSEF osztálymérnök. * 1882 Székesfehérvár. 19lÓ-ben végezte a budapesti József műegyetemet. 1911-ben a MÄV szolgálatába lépett. 1913 óta Zalaegerszegen van, 1914 óta osztályvezető mér nök. Számos mérnöki és vasúti egyesület tagja. Tagja továbbá számos kulturális es társadalmi egyesületnek. A vasút modernt zálása terén nagy érdemeket szerzett mu gának. KOCSIS FERENC vágóhidkezelő. * 1889 Z.-egetrszegen. Iskolái elvégzése után kl tanulta a hentes- és mészáros ipart. 1906ban felszabadult, 1928-ig mint segéd dolgozott . 1928-ban került a vágóhidhoz. 1911 -1919-ig a 20. h. gy. e.-ben szolgált mint tizedes. Résztvett a harcokban az orosz fronton, ahol fogságba esett. KOCSIS LAJOS MÁV pályamester. • 1888 Rábadomoszló. Iskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába került. 1907-ben Nagv csákányban teljesített szolgálatot, majd cl került Körmendre, Muraszombatra, Tolnatamásiba és 1934-től Zalaegerszegen dolgozik. 1910—13-ig a 3. vártüzéreknél Polábai» szolgált mint tizedes. Elvégezte a léghajó és gépfegyver iskolát. A háború alatt » 42-es mozsaraknál szolgált. Megkapta a? 1912—13. emlékérmet. Első volt, aki a 42. mozsárból a tüzelést elkezdte. Felesége: Fu dor Lídia, 3 gyermeke van. KOCSONDY JÁNOS faiskolai kertészelt* 1895 Zalalövőn. Iskoláit Z.-lövőn és Z egerszegen végezte. A kertészetet Z.t-eger szegen sajátította el. 1919-ben lett Zala egerszegen önálló. 6—7 holdas területet ma vei meg. Van faiskolája, kertészete, gya mölcs- és díszfákat termel. Vevőköre kiter jed az egész megyére. 1915-ben a 83. gy ezred kötelékében az olasz fronton 14 hónapot töltött. KŐVÁRT HERMAN máv. mozdonyveze tő. * 1889 Szmihof (Prága). Iskoláit ugyanott végezte, majd kitanulta a géplakatos ságot. Felszabadulása után Németország nagyobb városaiban dolgozott. 1913-ban a Máv. .szolgálatába lépett, ahol azóta megszíakí tás nélkül dolgozik. A háború alatt is vas uti szolgálatot teljesített. Tagja a vasutas egyleteknek. Bátyja a háború alatt az orosz fronton hősi halált halt. KERNER KÁROLY ny. kántortanító. " 1872 Környén. Középiskoláit Tatán, a t képzőt Győrött végezte. Működését 1893 ban kezdte és megfordult számos nagyobb községben. 1931-ben nyugalomba vonult. A magyarosítás terén szép eredményeket ért el. Dunaadonyban a dalárda vezetője volt. 1914-ben bevonult a 13. h. gy. e.-hez és 1916-ig szolgált. Ekkor felmentették a katonai szolgálat alól. Felesége : Schodenbeck (Kornélia, 4 leánya, 2 fia van, valamennyi a tanítói pályán működik. KERTÉSZ ÖDÖN oki. tánctanár. * 1896 Z.-egerszegen. Középiskoláit ugyanott végezte, majd Budapestre került és Movrantini Lajos operaházi balettmesternél tanult. El végezte a táncművészeti főiskolát és oklevelet nyert Berlinben. 1927-ben elment Párizsba, ahol 3 professzori oklevelet nyert. 1920-ban kezdte meg működését Zalaegerszegen. Kurzusokat tart fenn továbbá Celldfi mölkön és Sárvárott. 1915-ben bevonult « 20. h. gy. e.-hez, onnan a pécsi 19-estekh ar került. Az orosz és olasz fronton 32 hónapig teljesített szolgálatot. Kitüntetései- 4 kis ezüst vit. érem, a magyar és német háborús emlékérem. A város társadalmi kultúrális életében élénk szerepet játszik. KESZLER MÓR vaskereskedő. * 1873 Sárvár. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, Győrben szabadult feL
