Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

102 Budapestre került az igazságügyiminisztériumban, mint tisztviselő működött, onnar Aszódra a javítóintézethez osztották be. 1924ben nyugalomba vonult. Felesége Velence Julianna, négy gyermek anyja. KOVÁCS PÁL a Kör szálló és étterem bérlője. * 1903. Sümegen. A vendéglős ipart Celldömölkön tanulta, mint segéd Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Budapest, Hévizfürdőn gyakorolta szakmáját jobb üzletekben_ 1934-ben Sümegen a Kör szállót és éttermet kibérelte, melyet azóta szakértő vezetésével fellendített. KOVÁCS VILMOS vendéglős és vegyeskereskedő * 1867. Tosotton. A kereskedői pályát tanulta. 1900-ban átvette édesanyja üzletét és vendéglővel kibővítette. Az ipar testület vezetőségének számvizsgáló tagja és választott bírója. 1888—1891-ig a 9. huszárezrednél szolgált. Felesége Schwartz Matild, két gyermekük van. KOLIN SÁNDOR füszerkereskedö * 1880 Lajoskomákon. A kereskedő pályát Kapós várott tanulta, mint segéd ugyanazon cégnél 15 évig működött. 1906-ban Sümegen megalapította jelenlegi üzletét. A szentegy let vezetőségi tagja. 1914-ben bevonult a 19. h. gy.-ezredhez, az orosz, szerb és albán frontokon harcolt. Neje Böhm Adél. Három gyermekük van. KOSZTRICS FERENC ny. csendőrtiszt helyettes * 1887. Henészen. Iskoláit Henészen végezte, 1910-ben bevonult a 19. gy.ezredhez, majd 1912-ben a székesfehéervári csendőrséghez. 1915-ben őrmester lett. 1917 ben altisztté, 1920-ban tiszthelyettessé nevezték ki. 1929-ben nyugdíjazták. Az 191213. évi érem és a 10 éves szolgálati kereszt tulajdonosa. Felesége: Kálmán Erzsébet, két gyermeke anyja. LENDVAY KÁROLY m. kir. áll. útmeg ter * 1886. Hajdúnánáson. Iskoláit ugyanott végezte. 1906-ban önálló asztalos lett, melyet 1914-ig folytatott. 1914-ben bevonult a 39. közös gy.-ezredhez. 1915-ben mint hadirokkant került haza. 1917-ben útmesteri vizsgát tett, mint útmester 1917-ben Rimaezombaton kezdte meg működését, ahonnan & megszállás után elbocsájtották, 1922-ben Tiszadobra, majd 1929-ben Sümegre nevezték ki útmesternek, azóta itt működik. AHONSz ügyvezető igazgatója. Felesége : Bozendorf Julianna, négy gyermek anyja. LUKÁCS FERENC vendéglős * 1893 Győrben. A vendéglős ipart Budapesten ta nulta, 1921-ben Keszthelyen önállósította magát. 1923 óta a Vasút-utcai vendéglő tulajdonosa. A világháborúban az orosz frontot, harcolt mint tizedes. Mint súlyos hadirokkant később a kórházban teljesített irodai szolgálatot. Neje: Zsebeházi Katalin. MARKÓ LAJOS ny. csendőrtörzsőrmeste* 1887. Sümeegn. Iskoláit szintén itt végezte 1908-ban bevonult a 11. közös huszárezred hez, mint tizedes, 1911-ben a (budapesti csendőrkerülethez vonult be. 1912-ben címzetes őrmester, 1915-ben törzsőrmester, 1920ban főtörzsőrmester lett. 1927-ben nyugdí jazták. A világháborúban az orosz fronton mint tábori csendőr a lovasságnál harcolt. Az 1912—13. kereszt, a 10 éves szolgálati kereszt, a koronás ezüst érdemkereszt, a vitézségi szalaggal, tulajdonosa. Szolgálati el ismeréséül dicsérő okiratot kapott. Feleségi

1 Csalló Anna, három gyermek anyja. mesterházi MESTERHÁZY JENŐ étterem és szállodatulajdonos * 1902. Sümegen. Iskoláit Zalaegerszegen végezte, ahol ke resk. érettségit tett. Iskolái után édesatyjá nál tanulta a vendéglői szakmát. 1929-be:i vette át atyja üzletét, melyet a közsség első vendéglőjévé .fejlesztett. Több társadalmi egyesület tagja. Édesapja 1900—1924-ig ve «ette az üzletet. M. KIR. ÁLL. EL. NÉPISKOLA SÜMEG A török uralom alatt elpusztított sümegi iskolát 1631-ben Lippay György püspök, majd 1652-ben Széchenyi György püspök alapították, amelyet azután 1761-ben Biro Márton püspök szervezett meg véglegesen. Fejlődését Romosotter Vince fáradhatatlan kitartással és áldozatkészségével vitte előbbre. 1873-ban ő alapította meg a Zsófia állami kisdedóvódát. 1908-ban úgy az óvóda. mint az iskola államivá lett. MÜHL JÁNOS selyemtenyósztési felügyelő * 1886. Kölesden. A háború kitörésekor a 44. h. gy.-ezredhez bevonult. A szerb fronton megsebesült, majd az orosz frontra került, ahol fogságba esett. Négy évi fogság után betegen került haza. A forradalom után a nemzeti hadsereg kötelékeben teljesített szolgálatot és mint szkv. szerelt le 1920-ban foglalta el Sümegen felügyelői ál lását. Letelepedése után bekapcsolódott a