Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
101 folyamot végzett. Alsólendván kezdte meg működését. 1905-ben a megszállás után Uk kon folytatta működését, mint körjegyző 1919-ben pedig Sümegen választották mes főjegyzőnek. A Sümegi Leventeegyesület elnöke. HEGYI KÁLMANNÉ szül. Mike Anna. * Zalaszentgróton. Oki. közs. szülésznő. Iskoláit Budapesten 1895-ben végezte, ugyanaz évben kezdte meg 1 működését Sümegen. 1908ban nevezték ki községi szülésznőnek és az óta hivatását felettes hatóságainak megelégedésére teljesíti. Férje Hegyi Kálmán szül. 1859. Sümegen. Csizmadia mester volt. Édesapja részt vett a 48-as szabadságharcban. özv. HIDASI SÁNDORNÉ ny. min. tan özvegye, szül. Schmidt Jolán. Néhai férj« Hidasi Sándor * 1863. Hidason. A tanítói, majd a tanári képesítés után 1888-tól 1894.. ig a diósgyőri vasgyári és pereces bányatelepi elemi és iparos iskolák igazgatója lett, majd mint ilyen Baross Gábor miniszter a Slöjd, majd ismételten az osztrák és németországi iparoktatás tanulmányozására kül dötte ki. 1894-ben segédtanfelügyelő, 1898ban pedig Ungvármegye tankerületének élérn került. 1914-ben a törvény előkészítő bizottságba lett berendelve. 1915-ben a VII. b ügyosztály helyettes, 1917-től rendes főnöke lett. 1905-ben a Ferenc József rend lovag keresztjével, 1912-ben a kir. tanácsosi cím mel lett kitüntetve. 1917-ben a II. oszt polg. hadi érdemkeresztet kapta. 1925-ben nyugalomba vonult. HOCHSULD JÓZSEF Hangya üzletvezető. * 1902. Sümegen. Iskoláit Sümegen végezte, utána kereskedelmi pályára lépett. 1930 óta a Sümegvidéki Hangya sümegi főüzleténpk üzletvezetője. Társadalmi egyesületek aktiv tagja. HORVÁTH JÓZSEF kórházgondnok, ipartestületi jegyeő. * 1863. Sümegen. iMint csizmadia kezdte pályájáját, iparát nagyap jától tanulta. 1886-ban önálló lett Sümegen. 1896-ban a Milleniumi kiállítás ipari rendezésében vett részt, melyről Ő császári királyi fensége legfőbb elhatározásával legfelsőbb elismerését adta. 1894-ben elvállalta az akkori Munkásbiztosító pénztár kép viseletét. Lelkiismeretes munkásságát okira tilag elismerték. 1931-ben az iparos érdekek mindenkori előmozdításáért okiratilag a leg uagyobb elismerést érdemelte ki. 1922-ben az Országos Iparegyesület díszóremmel tüntette ki. 1919—1931-ig városi képviselő és közgyám volt. 1923 óta kórház gondnok. Neje: Hegyi Elenora, 3 gyermek anyja. HONSz. Alakult 1931-ben, bányavölgyi Tost Aurél ny. közalapítványi igazgató lelkes és fáradságot nem kimélő munkájával. 598 tagot számlál. Társelnök vitéz gróf Kornis Elemér földbirtokos, alelnök Mórer Jenő szkv. főhadnagy, pénztáros Pék József kereskedő. • s KÁLMÁN HENRIKNÉ vendéglős. A ven véglőt férje, néhai Kálmán Henrik alapította 1903-ban. 1910-ben meghalt s azóta özvegye vezeti a vendéglőt, fia Kálmán Béla segítségével. Két gyermeke van az egyik kereskedelmi iskolai tanár Budapesten, a másik vendéglős. KISS KÁROLY ny. esendői tiszthelyettes, x 1887. Bózsin. Iskoláit Bózsin végezte. 1909ben bevonult a 20-as honvédekhez. 1912ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1916-ban őrmesterré, 1919-ben tiszthelyettessé lépett elő. A világháborúban a beszkidi hegyekben az oroszok ellen, majd a szerb fronton har colt, maj az ország különböző részén tömeges munkáscsoportoknál közbiztonsági szol gálatot teljesített. A kommunizmus alatt Szegeden a megszálló francia csapatok mellett létesített közbiztonsági szolgálatot látta el. A kommün után részt vett a feloszlatott vörös hadsereg tagjainak kinyomozásában Bácsbodrog megyében teljesített szolgálatot 1930 év végéig, mikor is saját kérelmére nyugalomba vonult. Felesége : Szigeti Magdolna, egy gyermeke van. kisfaludi KISFALUDY TIVADAR telek könyvvezető. * 1855. Sümegen. Iskolái után 1874-ben állami szolgálatba lépett. 1899 ben ideiglenesen nyugalomba vonult. 1914-től 1925-ig a kúriánál volt. A régi nemes Kis faludy költő család leszármazottja. Kisfaludy Sándor, nagyatyjának édes testvére volt. Három gyermeke van. KOVÁCS MÁRTON ny. áll. fegyintézeti altiszt. * 1860. Magyarbikolon. 1882-ben bevonult a 30. honv. zászlóaljhoz, majd mint tizedes átkerült a csendőrséghez. 1889-ben szerelt le Kolozsváron. Itt a városházán, mint napidíjas működött, majd Szamosujvárra ne vezték ki a fegyintézethez, mint kezelőtis7 tet. 1920-ban megtagadta a románoknak az eskütételt, azért azonnal távoznia kellett.
