Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

100 kísérlet után nyugalomba vonult. A Lipót rend, lovagkereszt, a vaskorona rend és a katonai érdemkereszt, a katonai érdemérem valamennyi hadiékitménnyel és kardokkal, a tiszti arany vitézségi érem és a békebeli katonai érdemérem tulajdonosa. Két fia a fronton esett el. DUNÁNTULI MÉSZ-, TÉGLA- ÉS KŐIPARI R.-T. Sümegen. Alapították 1887ben Steiner Simon, Hauptschein Vilmos. A gyár fokozatosan fejlődött. 1912-ben részvénytársasággá alakult át. Kiterjedt üzletköre majdnem az egész ország területére. A r. t., mint önálló cégek 100 éve állnak fönn. 1921-től a központ Budapesten van. A gyár 350—400 munkást foglalkoztat. DRECHSLER BÉLA kereskedő. * 1891. Dettán. Iskolai végzettsége után hivatali pályára lépett és a háború kitörésekor azon nal bevonult a 61-ik gy. ezredhez. 19 ISban, mint segédszolgálatost felmentették. 1920-ban Sümegen a Magyar Mezőgazdák r. t. cégvezetője lett, 1922-ben pedig önállósította magát. 1927-ben bank üzlettel bővítette irodáját. A Nemzeti Egység Párt és az izr. hitközség választmányi tagja. eitericzi EITTNER JENŐ tak. pénzt. ig. m. kir. kin est. tan. * 1874. Sümegen. Iskolái elvégzése után a bőrgyári szakmára lépett, majd szaktudásának gyarapítása végett Preibergben elvégezte a felsőbőripari ipari szakiskolát. Két és fél évi külföldi tanulmányút után fivére vezetése alatt lévő bőrgyárat a legmodernebb gépekkel szerelte fel, ezzel Dunántúl harmadik bőrgyárává fejlesztette. 1925-ben kir. kincst. tanácsossá nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik a községi képviselőtestület megalakítása, melynek örökös díszelnöke. Több társadalmi egyesület vezető tagja. stb. dr. ELLENBAGEN IGNÁC főrabbi. * 1888. Jánosházán. Tanulmányait Budapesten végezte, majd mint vallástanár öt éven keresztül működött. 1922-től pedig Sümeg község főrabbija lett. 1917-ben jelent meg Siber Almursid Alkáfi cimmel vallás filozófiai munkája. FÁNCSIK LAJOS gyógyszerész. * 1885. Brekinszkán. Az egyetemet Budapesten végezte. 1912-től 1918-ig Szentesen, majd 1918ban Léván, 1922-ig, mint gyógyszertárgondnok működött. 1920-ban önállósította magát. Nagysallón. 1926-ban a magyar állampolgársága miatt el kellett hagynia Nagysallót, Sümegre került, azóta itt működik. A keszthelyi református anyaegyház itteni fiókjának gondnoka. Felesége Szarkásy Jolán, három gyermek anyja. FISCHER MÓR, ecet-, likőr- és rumgyáros. * 1864-ban Acsádon. 1898-ban alapította meg mai gyárát, amely fokozatosan fejlődve, a környék egyik számottevő ipari vállalatává nőtte ki magát. Az üzletköre több vármegyére kiterjed. Községi képviselőtestületi tag, az izr. hitközség elnöke, a Magyar Ecetgyárosok Egyesületének igazgatósági tagja, a Magyar Ecettermelő R. T.nek szintén igazgatósági tagja. FRANKOVITS TESTVÉREK tojás export ker. vállalat. Sümegi telepe 1921-ben létesült, üzletköre kiterjed Zala-, Vas- és Veszprém megyékre. Dunántúl legnagyobb forgalmai bonyoltíják le. Helyi cégvezető Gutmann Ármin, 1921-től van a cégnél, ahol szorgalmával elérte, hogy ma már bizalmi állást tölt be a cégnél. A cég főüzlete Budapest IX. Csarnok-tér 3—4. alatt van. özv. FÜLÖP JÓZSEFNÉ, szül. Holba Mária várm. útbizos özvegye. Férje * 1873. Sittén. 21 éves korában vonúlt be katonának és mint őrmester szerelt le. 1911-ben nevezték ki várm. útbiztosnak Lendván. 1921 ben helyezték át Sümegre. 1933-ban hunyt el. Öt gyermekük van. GEIGER JÁNOS kéményseprőmester. * 1875. Sümeg. Iskoláit Sümegen végezte. 1896 ban bevonult a haditengerészethez. 1900 óta kéményseprőmester. A világháborúban a horvát-szlavon csendőrségnél szolgált, mint szakaszvezető. A községi képviselőtestület virilis és választó tagja. 1910 óta törvényhatósági bizottsági tag. Az önképzőkör, kat. legényegylet, a tűzoltótestület volt alparancsnoka, az ipartestület volt pénztárosa. 19191929-ig városbíró, a hit- és község választmányi tagja. Az ipariestületek Országos Szövetségének elnöksége az ipar terén kifejtett érdemeiért elismerő oklevéllel tün tette ki. A kommunizmus alatt ellenforradalmi magatartásáért túszként fogvatartották. Részt vett az ellenforradalom szervezésében. A nemzetőrség vezető tagja. A munkavédelmi bizottság tagja. Neje szül. Németh Teréz. GRASSANOVITS OTTÓ főjegyző. * 1881. Cserföld. Szombathelyen közigazgatási tan