Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

gyar Élelmiszerszállító és Árúkereskedelmmi rt.-hez került, majd a Budapesti Tejkeres* kedelmi rt.-nól mint könyvelő helyezkedett el. Onnan Sümegre a Magyar Mezőgazdák Kereskedelmi rt.-hez került, mint főkönyvelő, majd Pécsen 1926-ban a Tojás, Baromfi és Vadexport rt.-nél mint telepvezető egészen 1927-ig működött. Azóta a Sümegi Tojásbevásárló telepet vezeti. Képviselő testületi tag. Felesége : Rosenbarg Erzsébet. BAUER SÁNDOR vendéglős és szeszárúkereskedő * 1863. Nemesbányán. 1896-ban telepedett le Sümegen. Letelepedése után bekapcsolódott a megye és község közéletébe. Hosszú időn keresztül volt községi képviselő és a hitközség elöljáróság tagja. Két fia van, kik résztvettek a világháborúban. BENCZ FARKAS ÖDÖN ny. csendőrfőtörzsőrmester * 1885 Zséren. 1906-ban bevonult a 12-es gy.-ezredhez, 1910-ben a csendőrség kötelékébe lépett, 1911-ben csendőrtizedes, 1912-ben őrsvezető, 1915-ben őrmester, 1917-ben alőrmester, 1920-ban főtörzsőrmesterré léptették elő. 1930-ban nyugalomba vonult. A jubileumi emlékérem, a szolgálati kereszt, több dicsérő okirat tulajdonosa. Felesége: Csere Irén. Első neje: Csernák Mira meghalt 1932-ben, két gyermeke maradt. bessenyöi és örvendi dr. BEÖTHY ISTVÁN róm. kat. apátplébános tanfelügyelő * 1882 Tenken. A bécsi Pázmáneum növendék© volt. 1905-ben Bécsben szentelték pappá. 1905—1915-ig a veszprémi papnevelő intézetben, mint teológiai tanár működött. 1915ben a papnevelő intézet aligazgatója lett, 1919-ben foglalta el a sümegi plébánia vezetését. 1926-ban történt a Szent Egyedről nevezett somogyvári apáti kinevezése. A Stefánia gyermek és csecsemő védő egyesület elnöke, a MANSz igazgatója stb. stb. BERGER SÁNDOR vendéglős, Bornagykereskedő * 1870 Szentantalfán. A vendéglős ipart Budapesten tanulta. 1899-ben önállósította magát Sümegprágán. Jelenlegi üzletét 1907-ben alapította. Volt virilis képviselő testületi tag. 1921 óta sörnagykereskedóse is van. 1916-ban a 7. tüzérezredhez vonult be. A román fronton harcolt a világháborúban. Neje: Grósz Paula, két fia van. BRICHT VIKTOR szőlőbirtokos. * 1878. Sümegen. Felsőkereskedelmi végzettsége után mint tisztviselő, majd 1910-ben, mint községi pénztáros választatott meg. Ezen tisztségét 1919-ig töltötte be. 1927-től, mint pénzkölcsönző működik. Hitközségi jegyző, a Szent Egyletnek és Nőegyletnek 36 éve jegyzője, a Polg. önképzőkörnek 25 éve pénztárosa. Hegyközségi elnök, községi számv. bizt. elnöke stb. Mindenkor kiveszi részét a község minden hazafias, kultúrális és jótékonycélu megmozdulásában. CSEKŐ JÓZSEF ny. csendőrtiszthelyettes. * 1882. Bodorfa. Iskoláit Sümegcsekén végezte. 1904-ben bevonult a 48. gy. ezredhez, 1907-ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1908-ban tizedes, 1912-ben csendőrőrsvezető, 1915-ben vizsganélküli alőrmester, 1918-ban vizsgázót talőrmester, 1919-ben csendőrtisztviselői státusban ellenőrnek nevezték ki.. 1920-ban őrsparancsnok lett. 1911-ben és 1915-ben nyilvános dicséretet, 1917-ben dicsérő okiratot kapott. Neje ßakovszky Aranka. CSORDÁS DEZSŐ csendőrtiszthelyettes. * 1887. Káptalanfa. Iskoláit Káptalanfán végezte. 1909-ben Fiúméban a 20-as h. e.hez bevonult, itt szolgált 1915-ig, majd a csendőrséghez lépett be. 1915-ben őrmester, 1918-ban törzsőrmester, 1928-ban tiszthelyettes, 1929-ben őrsparancsnoknak lépett elő. A háború alatt a román harctéren szolgált. A háborús emlékérem, a 20 éves szolgálati kereszt ós 2 drb. dicsérő okirat tulajdonosa. Felesége sz. Molnár Margit. Két fiúgyermekük van. dinnyeberki BOZó PÁL ny. tábornok. * 1865. Csuzon. A közös katonai iskolát 1887ben végezte, majd a 86-ik ezredhez nevezték ki zászlóssá. 1890-ben a m. kir. honvédséghez helyezték át, mint századost. A Ludovika Akadémián és a soproni főreáliskolán, mint tanár működött. A világháborúban a pécsi honv. ezreddel, Szerbiában a székesfehérvári ezreddel, a Kárpátokban a 307 és 22-es ezredekkel, a beszarábiai fronton 41 hónapot töltött el, mint ezredparancs nok. Háromszor sebesült. A Károlyi forradalom alatt a Dunántúlon megszervezte a nemzetőrséget és ezekkel a Muraszombatba benyomult szerbeket kiverte. A köztársaság alatt kényszernyugdíjba helyeztetve Sopronban az ellenforradalmat szervezte meg. 1921ben IV. Károly király rendelkezésére bocsájtotta magát. Majd a meghiúsult trónfoglaló 7*