Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 12. A Bach-korszak

36 közember áll be a honvédekhiez. Pár hónap múlva azonban vitézségével kivívja a tiszti rangot. Legfényesebb haditiette, hogy 1848 októberében Péterváradon foglyul ejti Hentzi altábornagyot. A szabadságharc után őt is, mint annyi sokakat, büntetésből besorozzák az osztrák hadseregbe, egyszerű közlegénynek. Mikor nyolc év múlva végre kiszabadul, Pestre megy és átveszi a Pesti Napló szerkesztését. 1861-ben Pest városa főjegyzőjévé választja, majd nemsokára, mint Zala másik nagynevű szülöttjének: Deák Ferencnek párthívét és eszméinek letéteményesét Zalamegye letenyei kerülete képviselőjévé választja. Amíg azonban az országos viszonyok ennyire konszolidálódnak, még hosszú az út. A megye csak nehezen heveri ki a statárium iszonyatossiágait. önállósága megszűnt, mert a Bach-rendszer az országot öt kormányzóságba osztotta. Zala ezek közül a soproni kormányzósághoz került. A megyefőnök és a szolgabírák intézték a közigazgatást. A tisztviselői állásokat kinevezés útján töltötték be. Az igazságszolgáltatás a megyei társasbíróságok kezébe jutott. Magasabb fokon a kerületi törvényszék és a bécsi semmítőszék intézte az igazságszolgáltatást, osztrák törvények alapján. A reformországgyűlések vívmányaiból csak a törvény előtti egyenlőség és a jobbágyság felszabadítása maradt meg. Az idegen tisztvi^ selők kíméletlenül végrehajtották az intézkedéseket, hiába tiltakozott a nemzet. Pedig ezek a központi rendeletek egyre súlyosabbak, egyre bénítóbbak lettek. A nehéz pénzügyi helyzet megoldására új adókkal terhelték a megyéket. Zalamegye is nyögte a nyakára ültetett idegen tisztviselők kényuralmát. A járások között még legszerencsésebb volt a nagykanizsai, mert ide egy ottani ügyvédet: Németh Jánost nevezte ki főbírónak a császári kormánybiztosság. Németh János neve nem ekkor bukkan fel először Zalavármegye történetében. Már a szabadságharc idején is szerepelt, mint C s á n y i Lászlónak, a vaskezű zalai kormánybiztosnak a titkára, de amikor Csányi az árulások megtorlásaként akasztatni kezdett, a szelídlelkű Németh János annyira megriadt, hogy sietve leköszönt tisztjéről. Ezt a Bach-korszakban javára írták és ezért fordult feléje a császári biztosság kegye. Németh vonakodott az önkényuralom kegyetlen gyakorlóinak szolgálatába szegődni, de amikor az egész járás hazafias társadalma megmozdult, hogy Némethet álláspontja megmásítására bírja, nem térhetett ki többé a tisztség elfogadása elől. De ekkor is csak azért vállalta el, hogy szülővárosát és járását megmentse valamely idegen zsarnok basáskodásától és enyhítse, arnenynyire lehet, a helyzetet. 1862-ben Zalavármegye alispánjává nevezték ki, majd ítélőtáblai, később kúriai bíró lett és a megbékélés érdekében kifejtett buz, gó tevékenységéért az alkotmányos élet helyreállta után a Lipóté renddel tüntette ki az uralkodó. Németh hagyományos szerénységét bizonyítja, hogy ezt a magas kitüntetést, amit kívüle e korban Zala egyetlen más szülöttje sem kapott meg, visszautasítani nem merte ugyan, de viszont nem is tűzte a mellére soha. Ebben az időben Zala legnagyobb vagyonú és legtekintélyesebb földbirtokosa: Festetich György gróf áll a császár által kinevet zett főispánként a megye élén. A főispáni tisztség betöltése azonban inkább csak forma volt, mert, mint fentebb vázoltuk, a megye auto-