Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

58 szerelve, a községi és közvetlen környék­beli termelőktől cirka 1500—2000 liter tejet dolgoz fel naponta. Főleg vajgyártással fog­lalkozik. A tavaszi mezőgazdasági kiállítá­sokon több izben I., II. díjat és elismerő oklevelet nyert tejipari cikkeivel. KASZA LAJOS községi elemi iskolai igazgató-tanító. * 1892. Marcaltőn. Iskolai tanulmányait Pápán és Győrben végezte, ahol oklevelet nyert. Működését Bősárkányban kezdte meg. 1916 óta a helybeli elemi is­kola igazgató-tanítója. A kántori teendőket is ellátja. 1916-ban bevonult és az olasz fronton harcolt a leszerelésig. 1932-ben el­végezte a gazdasági szakoktatói tanfolyamot. Az iskolánkívüli népmüvelés helyi gondnoka és előadója. Szervezője az ifjúsági műked­velő előadásoknak. Felesége : Milanics Er­zsébet. PALLÉR JÁNOS ny. körjegyző. * 1865. Kéthelyen. Iskoláinak elvégzése után műkö­dését Nemes vitán kezdte meg, majd Keszt­helyre került jegyzőgyakornoknak. 1885— 1890-ig ugyanott segédjegyző volt. Okleve­lét 1887-ben nyerte. 1890-től Karmacson mű­ködött mint körjegyző 1933-ban történt nyu­galombavonulásáig. 43 évi kifogástalan szol­gálatáért a IV. oszt. Magyar Érdemkereszt­tel tüntették ki. Nevéhez fűződik a községi utak rendezése, a plébánia, községháza és a jegyzői lak felépítése, sertéslegelő létesítése stb. A község általános és kultúrális fejlődése is nagyrészt az ő érdeme. 1893-ban meg­szervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, 1903-ban pedig Tejszövetkezetet létesített. Hivatalbalépésekor Nemesbükk, Köveskut és Egregy is körzetéhez tartozott. Ezekben a községekben is számos közintézményt és köz­épületet létesített. Felesége: Hertelendv Vik­tória, négy gyermekük van. ROSENBERGER HUGÓ mészáros és hen­tesmester, kereskedő. * 1882. Boháházán. Boszniában, Dervendán fűszer- és vaskeresi dői szakmában, Zalacsányban pedig a mészá­ros- és hentesiparban szerzett képesítést. Zalaapátiban 12 évig volt kereskedő segéd, majd Sávolyon egy évig önálló kereskedő. 1911-ben Nemesbükkön a községi vendéglő bérlője és önálló mészáros mester volt 5 éven keresztül. 1916-ban telepedett le a köz­ségben mint állatkereskedő. 1918-ban tejcsar­nokot alapított, mely teavajat szállít Keszt­helyre, Hévízre, Budapestre és az ország na­gyobb városaiba. 1922-ben Budapesten vaj­mesteri vizsgát tett. 1924-ben folytatta a mészáros- ^s hentesiparát és Keszthelyre és Hévizfürdőre szállít. 1916 óta önálló gazdál­kodást folytat saját birtokán és bérelt terü­letén. A világháború alatt a keszthelyi járás rekviráló biztosa volt és feladatát közmeg­elégedésre látta el. Mint marhakereskódö birtokáról úgy élő, mint vágott árut szál­lít a fővárosba. A községi képviselőtestü­letnek virilis jogon tagja. Felesége : néhai Rosenberg Gizella, meghalt 1932-ben. Két gyermeke van. SÁRDY JÁNOS fűszer- és vegyeskeres­kedő. * 1870. Andocson. Tanulóéveit An­docson és Székesfehérváron töltötte el. Mint segéd Kaposváron, Nagyszalontán és Buda­pesten hosszabb időt töltött. 1897-ben Ná­gocson üzletet nyitott, majd két év múlva Nagykónyiban szövetkezeti üzletvezető lett és ezen állásában tíz évet töltött. Utána Andocson, majd Zalakoppányban volt üzlete hosszabb ideig. 1923-ban telepedett le és nyitotta meg üzletét a községben, üt éven keresztül volt tagja a községi képviselőtes­tületnek. Felesége : Bukcsy Irén, két gyer­mekük van. SÁRDY LÁSZLÓ fűszer- és vegyeskeres­kedő. * 1901. Nagykónyiban. Tanulóéveit édesatyjánál töltötte Zalakoppányban. Fel­szabadulása után bevonult a 2. kerékpáros zászlóaljhoz, ahonnan csakhamar a jóléti in­tézményekhez vezényelték segédi minőség­ben. Két évi katonai szolgálat után 1924-ben letelepedett a községben és 1929 óta önálló. Községi képv. test. tagja. Felesége: Gauder Magdolna. TAPOLCZAY PÁL róm. kat. plébános. * 1880. Buzsákon. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Keszthelyen, a teológiát Veszprémben végezte. Áldozópappá szentel­ték 1906-ban. Működését Berzencén kezdte meg, majd Somogyvárott, Pacsán és Bezeré­den működött mint káplán. 1910-ben Tallián­dörögdön plébános lett. 1916—1918-ig a déli) harctéren teljesített szolgálatot mint tábori; lelkész. A lelkészi érdemkereszt tulajdonosa. 1919 óta a község plébánosa. WEISZ ILLÉS IGNÁC fűszer- és vegyes­kereskedő. * 1899. Szalapán. Tanulóéveit Türjén és Jánosházán töltötte el. 1917-ben bevonult a 20. honvéd gyalogezredhez és az orosz fronton harcolt. 1932-ben létesítette

Next

/
Thumbnails
Contents