Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

59 üzletét a községben. Tulajdonosa a Károly­csapatkeresztnek. Felesége: Huber Erzsébet, egy gyermekük van. ZAMBACK JÓZSEF közjegyző. * 1884. Gáloson. Középiskolai tanulmányait Pozsony­ban végezte, majd a budapesti egyetemen matematikát és fizikát hallgatott. Egy ideig mint újságíró az akkori «Magyarország» c. lapnak volt munkatársa. 1914-ben bevonult és az orosz, román és olasz frontokon harcolt mint hadapródjelölt őrmester. A világhá­ború után a közigazgatási pályára lépett és működését Nemesvölgyön kezdte meg mint gyakornok. 1921—22-ben Szombathelyen jegyzői tanfolyamot végzett és oklevelet nyert. 1922-ben Sármelléken segédjegyző, majd 1923-ban Nemesbükkön községi jegyző lett. Nevéhez fűződik a nemesbükki jegyzői lak felépítése. 1933-ban foglalta el jelen­legi állását. Felesége : Daubner Erzsébet, aki Zádorné D. Erzsébet néven írói és hírlap­írói tevékenységet fejt ki. Legutóbb a «Falusi Esték» c. lapban folytatásos regénye jelent meg. . I \ KEZI. BÁRDOS LAJOS községi főjegyzői. * 1895. Reziben. Középiskoláit Keszthelyen végezte. Működését Balatonedericsen mint adóügyi jegyző kezdte. 1925-ben Reziben megválasz­tották vezető jegyzőnek. 1918-ban bevonult a 72. gyalogezredhez mint önkéntes tizedes. A nemzeti hadseregben 6 hónapig szolgált. A Hangya fogy. szöv. igazgatója, a levente egyesület elnöke, a tejszövetkezeti felügyelő bizottság elnöke, a ilövészegyesület elnöke, a kat. olvasókör tb. elnöke stb. A jegyzőséget néhai édesatyjától vette át, akinek halála után őt választották meg. Neje Jászay Má­ria, oki. tanítónő. HANGYA fogy. szövetkezet, alakult 1908­ban, Havasi József akkori plébános kezdemé­nyezésére. Idők folyamán a község kereske­delmi életének fontos tényezőjévé vált. Ele­inte 40—50 ezer P évi forgalma volt, ma már alig éri el a 22.000 pengőt. Saját házában van. Elnök: Takáts Antal plébános, ügyv. I^encz Kálmán bíró, igazgatósági tagok: Bár­dos Lajos főjegyző, Szüts Pál és Vajda Fe renc, boltkezelö Turo Antal, vendéglő ke­zelő Rajkai Ferenc. KÖNIG FERENC r. k. tanító. * 1908. Zalaszentbalázs. Középiskoláit Nagykanizsán» a képzőt Csurgón végezte. Működését Rezin kezdte 1928-ban. 1929 óta a levente egyesü­let főoktatója. A nagykanizsai 6. honv. gy. ezredben szolgálta le önkéntesi évét. 1931­ben mint őrmester szerelt le. Felesége Kan­dikó Ilona. LANCZ KÁLMÁN gazdálkodó, községi bí­ró. * 1882. Rezi. Fiatal korában gazdálkodás­sal foglalkozott. 1912-ben lett községi kép­viselőtestületi tag, azóta a közéletben nagy szerepet játszik. 1934 óta községi bíró. 1915­ben bevonult a 20. h. gyalogezredhez, az orosz, román és francia frontokon harcolt. Kitüntetései : II. oszt. ezüst, bronz érem, Károly csapatkereszt. A rk. egyházközség pénztárnoka és gondnoka. Számos társadalmi és kultúrális egyesület tagja. A Hangyának 1920 óta ügyv. igazgatója, tejszövetkezeti igazgató. Első eflesége néhai Pálffy Viktoria, f 1918-ban. Második felesége Pálffy Rozália. LANCZ SÁNDOR gazdálkodó. * 1853. Rezi. 1875-ben bevonult a honvédséghez, ahol 1 és fél évet szolgált. 1890 óta a köz­ség életében aktív szerepet játszik. 2 évig volt községi bíró, 9 évig közgyám, iskola­széki elnök. A Hangya szövetkezet megalapí­tója és első igazgatója. A templom építésé ben tevékeny részt vett. Felesége néhai Ta­kács Rozália, f 1891-ben. Két leánya, két fia van. RÓM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉG. Alapítási ideje nem ismeretes, de már 1333-ban léte­zett. A mohácsi vész előtt már volt temp­loma és plébániája. A mohácsi vész után fa­templom épült, mely a tűzvész martaléka lett. A mai templomot Szt. Lukács tiszteleté­re építették. Anyakönyvet 1748 óta vezetnek Iskolája régi fennállású, melyet fokozato­san bővítettek. 1929-ben új iskola épült, a régit kántor lakássá alakították. Számos köz­ség tartozik ide. TAKÁCS ANTAL plébános. * 1889. So­mogysámson. Középiskoláit Keszthelyen, a teológiát Veszprémben végezte. 1924 óta Re­ziben plébános. TURO ANTAL Hangya szöv. üzletvezető. * 1882. Nemesbükk. A kereskedői szakmát Rezin tanulta. 1908— 1913-ig Hévizszentand­ráson önálló volt. 1913-ban bevonult a 48. h. gyalogezredhez, itt érte a háború. Harcolt az orosz és olasz fronton, mint tizedes. Sebe­sült volt. Kitüntetései: bronz érem, Károly cs. kereszt, sebesülési érem. 1918-ban Készt-

Next

/
Thumbnails
Contents