Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
31 Wien. Berlin és Breszlauban végzett sebébészeti tanulmányt. Hazajövetele után folytatta sebészeti kutatásait. Sebészeti és röntgen tárgykörből 20 dolgozata jelent meg, «Az elektromos Sebészet alapvonalai és gyakorlati alkalmazása» címmel 1932-ben jelent meg jelent meg munkája. 1933-ban nevezték ki a keszthelyi közkórház igazgatójává. A világháborúban az orosz-, oláh- és olasz fronton teljesített szolgálatot. Az I. oszt. ezüst. II. oszt. ezüst, bronz, Károly csapatkereszt tulajdonosa. MAJOR ISTVÁN nyugalmazott Máv. főkalauz. * 1851. október 4. Rékas. 1871-ben a 38. gyalogezredhez bevonult. 1881-ben került a Máv.-hoz. Fiumében 1897-ig, Kaposvárott 1909-ig, nyugalombavonulásáig teljesített szolgálatot. Utána Tapolcán, 1928. óta pedig Keszthelyen telepedett le. A Credó és vasutas kör tagja. Felesége Balogh Gizella, 2 gyermekük van. alsómalatini MALÁÍINSZKY FERENC földbirtokos, m. kir. gazdasági .főtanácsos, felsőházi tag. * 1863. Tapolca. A magyaróvári gazdasági akadémiát 1885-ben végezte, utána szülei zalacsányi birtokán gazdálkodott. A politikai életbe 1886-ban kapcsolódott be. 1922-ben nyerte gazdasági főtanácsosi méltóságát. Katonai szolgálatot a 4. közös huszárezrednél töltött s mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1927-ben lett felsőházi tag. A Balatonszövetség társelnöke. Családja nemessége 1542-ből származik. István és Ferenc fia hősi halált halt a világháborúban. MÁTÉ JÁNOS magánzó. * 1858. Sarálon. 1884-ben a Festetich-uradalomba került, ahol becsülettel és teljes megelégedésre szolgált 1924-ig, mint majorgazda. Szorgalmával, mint az uradalom egyik legrégibb alkalmazottja, osztatlan közmegbecsülést vívott ki. Fele eége: Papp Teréz. MÁTYÁS LAJOS nyugalmazott Máv. pályafelvigyázó. * 1878. Zalaszántón. Katonaévei után a csendőrség kötelékébe lépett. 1908-ban leszerelt. A háború alatt a korneuburgi vasutezredhea vonúlt be, mint pályafelvigyázó. 1917. tavaszán az olasz frontra került, ahol mint őrmester teljesített szolgálatot. Olasz hadifogságba került, ahonnan 1919-ben tért haza. 1925-ben, mint pályafelvigyázó nyugalomba vonult. Több társadalmi egyesület tagja. Felesége : Köntös Etelka. MAYER DÉNES gépműhely és gópraktár tulajdonos. * 1871. Keszthelyen. 1905alapították István nevű testvérével együtt a gépgyárat. A cég fokozatosan fejlődött a ma már a megye egyik legszámottevőbb gépgyára. A gép- és autójavító műhely teljesen modernül van felszerelve és sok számú munkást foglalkoztat. Kb. 12 éve tagja a községi képviselő testületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak. MAYER ISTVÁN * 1869. Keszthelyen, tíécsben és Budapesten nyert szakmai kép zettséget, Dénes fivérével több kiállításon vett részt a cég és több kitüntetés tulajdonosa. méhkerti MELKOVICH ANDOR nyugalmazott községi főjegyíző. * 1874. Zalaszántón. 1892-ben Székesfehérvárott gimnáziumi érettségit tett. Működését Zalaszántón, mint gya kornok kezdte, majd Zalaegerszegre került, ahol 20 évig volt vezető főjegyző. Nevéhez számos középület felépítésének kezdeményezése fűződik. Az önkéntes tűzoltó és az Iskolaszék világi elnöke. 1920-ban vonult nyugalomba s azóta Keszthelyen lakik. Neje Szenes Mária, 4 fia, 1 leánya van. MÉREI IGNÁC nyomdatulajdonos, papírés könyvkereskedő. * 1852. Szigetváron., 1864-ben telepedett le Keszthelyen és 1877 ben nyitotta meg üzletét, mint textilkeresr kedő. Később könyv- és papírkereskedéssA alakult át a cég. 1891-ben megindította a keszthelyi hírlapot, melynek első szerkesztője Hoffmann Soma volt. Második szerkesztő : Schwarcz Zsigmond dr. ügyvéd, harmadik Lovassy Sándor dr., ötödik Csák Árpád dr.. hatodik Mérei Ignác. A háború után «Keszthelyi hírek» címen jelent meg 1932-ig nyom dájában az újság. Községi képviselő testület tagja, Keszthely vidéki Tp. ig. tagja, Készt helyi Segélyző egylet alapító és igazgatósági tagja. dr. MESTERICH ELEK járási tiszti főorvos. * '1887. Perdócpusztán. 1910-ben nyert oklevelet. ' 1912-ben telepedett le Keszthelyen. 1914—1918-ig, mint ezredorvos teljesített katonai szolgálatot. 1933-ban nevezték ki ' járási tiszti főorvosnak. A vörös kereszt II. ' oszt. díszjelvénye, a Ferenc József rend hadiékítményes lovagkeresztje, a Sig num Laudis tulajdonosa.