Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

32 MISEK ANTAL nyugalmazott csendőr tiszthelyettes. * 1865. Gyalókán. Katona évei után a csendőrség kötelékébe lépett 1887-ben. 1904-ben nyugalomba vonult Szó kesfehérvár, Felsőpulya, Kapuvár, Iván, Le bény és Fertőszentmiklós volt a szolgálati helyei. Nyugalomba vonulása után, mint uradalmi felügyelő működött. 192?. óta Keszthelyi lakós. Néhai neje: Palkó Rozália, má eodik neje ; Krisz Anna, egy gyermekük van. MOÖR SÁNDORNÉ, szül. Ábrahám Júlia penzió tulajdonos. Zalaköveskúti születésű, első férje néhai Székely István keszthelyi épitőmester volt, aki a háborúban szerzett betegsége következtében 1928-ban halt meg. 1927-ben létesítette penzióját, melyben 6 kétágyas szoba áll a nyaralóközönség rendelkezésére. Második férje Moór Sándor Keszthelyen *. 30 éve áll a herceg szolgálatában, ahol most tablóterítő és ezüstmester. A háborút végigharcolta és 3-szor megsebesült. Leánya sz. Erzsébet. MOLECZ AURÉL nyugalmazott Máv. állomáselőljáró. * 1868. Óturán. Iskolái el végzése után a Máv. szolgálatába lépett. 1898-ban állomáselőljárónak nevezték ki Katalinfalva állomásra. Karsovákon állomás • vezető, majd Nagykárolyfán nyer beosztást, ahol 1921-ig, az impériumváltozásig műkő dött. Ekkor Keszthelyre került, ahol nyugdíjazták. Felesége: Szoboszlay Anna. MOLNÁR ANDRÁS nyugalmazott csend őrtiszthelyettes. * 1887. Hegymagos. 1908ban a kisbéri ménestelepen került szolgállatra, rnint őrsvezető. 1912-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Számos állomáshelyen teljesített szolgálatot, míg 1928-ban nyugalomba vonult. A róm. kath. Credó tagja. Neje Ságvári Ilona, 1 fia van. MOLNÁR JÓZSEF kereskedelmi kerteszet tulajdonosa. * 1906. Péterfán. A ker tészetet Zalaegerszegen tanulta. Mint se géd az ország nagyobb kertészeteiben volt alkalmazva. 1925-től önálló. A zalaegeregerszegi tanoncversenyen a második díjat nyerte kiválóan szép munkájával. Felesége. Németh Anna. MÓRICZ GÉZA nyugalmazott Máv. segédtiszt. * 1865. Vépen. 1889-ben lépett a Máv. kötelékébe a zalaegerszegi osztályfőnökségnél. 1905-ben Keszthelyre került, ahol 1920-ban nyugalomba vonult. Felesége: Kováts Terézia, nyolc gyermekük volt. MORÓCZ JÁNOS Máv. kiadóőr. * 1883. június 5. Keszthely. A Máv.-nál Keszthelyen kezdte működését, majd Fenékpusztára ke rűlt, ahol azóta teljesít szolgálatot. 25 éve szakszerű méhészettel foglalkozik. Szolgálata- alatti 2 ízben soron kívül előléptették, 2-szer jutalomban részesítették. Családja régóta él Keszthelyen. Felesége Kopcsándy Erzsébet, akinek fivére Kopcsándy József a forradalom leverésében hősi halált halt. Egy leányuk van. MURÁNYI IGNÁCZ nyugalmazott csendőrtiszthelyettes. * 1859. Ujszöny. 1879-ben bevonult a 12. gyalogezredhez, ahol 3 évet szolgált. 1 év után belépett a csendőrség kötelékébe. Számos állomáshelye volt és 1914. októberében nyugalomba vonult. 1916 can Keszthelyre költözött itt él családjával A katolikus Credo tagja. Felesége: Nóvák Lujza, meghalt 1918-ban, 2 fia, 4 leánya van. NÁDAS KÁLMÁN nyugalmazott székesfővárosi iskolaigazgató. * 1871-ben Keszthelyen. ősei Franciaországból a napoleoni háborúk alatt jöttek be Magyarországra. Ekűkor még a Neiger nevet viselték. A milleniumkor magyarosították meg nevüket. A magyar földön élt első ősük Napoleon ezredese volt, aki Vasmegyében telepedett le. Nagyapja: Péter, résztvett a 48-as szabadságharcban. Világos után elfogták és az az aradi várban halálra ítélték, de megszökött és nyomaveszett. A tanítóképző elvégzése után 1890-ben kezdte meg tanítói működését a székesfőváros kötelékében. Már ipariskolai igazgató volt, amikor 1912-ben egy 12 tanerős tantestület élére nevezték ki. Műszerész- és géplakatos tanonciskola igazgatója is volt egyidejűleg. 1924-ben nyugalombavonúlt. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Sokat értekezett közgazdasági és városfejlesztési kérdésekről. 33 éves tanítói munkásságát a székesfőváros tanácsa és a kultúszminiszter elismerő okirattal jutalmazta. Budapesten a IX. kerületi Tanítók Körének jegyzője, alelnöke, később elnöke volt és igy az Országos Eötvös-alap választmányi tagja. Az Orseágos Tanító Egyesület tiszteletbeli tagjává választották. Budapest társadalmi mozgalmainak lelkes előharcosa volt, a Ferencvárosi Polgári Kör és a Munkáspénztár titkára, annak megalapí-