Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 10. Kuruckor és az abszolutizmus

27 a zalai, hanem a somogyi és vasmegyei birtokosokat is kötelezte. Az 1603. évi országgyűlés Sümeg és Szigliget, az 1604-i országgyűlés pedig Keszthely, Szent-Grót, Kis-Komárom, Pölöske, Kapornak, Zalavár és Légrád újbóli megerősítését rendeli el és eltartásukra pontosan beosztott vidéket csatol. Ezeket az erőfeszített intézkedéseket azért foganatosították, mert jól tudták, hogy a török csak azon a tájon pusztít újabban, ahol nincsenek erődítmények. Igen sokat szenvedett ebben az időben Alsó-Lendva. Magát a várost is feliég ették, de a várat nem tuditák bevenni. Ez az egyetlen fontosabb környékbeli erődítmény azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy a környéket teljesen el ne pusztítsák. 1604-ben aztán sikerült Partóczi Györgynek az Alsó-Lendva ostromától visszatérő török hadakat megverni, úgy, hogy Alsó-Lendva rövid ideig viszonylagos békét élvezett. A zsitvatoroki béke 1606-ban némileg enyhítette a zavaros állapotokat, de azért a várak fenntartása állandó gondot okozott az országgyűlésnek. Még az 1625-i országgyűlés is sokat tárgyal a várakfról, közben pedig 1620-ban Bethlen Gábor csapatai megjelennek Dunántúlon. Zala egy része önként csatlakozik, másik részét meghódítják a vezérek és ez a terület a nikolsburgi békekötésig Bethlen birtokában marad. 10. Kuruckor és az abszolutizmus. Zalavármegye a következő időkben, Bethlen és Rákóczi felkelése idején nem játszott fontos szerepet. Hiszen a megye teljesen elgyöngült, egész területek elnéptelenedtek, a megmaradt népességet irtózatos járványok pusztították. A Zrínyiek, akik nagyrészt irányították, vagy szavukkal, vagy fegyveres erővel a megye állásfoglalását, elvesztették uralkodó pozíciójukat és így Zala teljesen védtelenül, elgyöngülve hánykolódott a diadalmas felszabadító háború és a későbbi Rákóczi-felkelés viharaiban. De mint hadszíntér megint sokat szenvedett Zala. A kurucok 1704-ben erős támadást intéztek dél-Dunántúl ellen és Zala több várát is hatalmukba kerítették. Majd az erősebb és fontosabb városok ellen fordultak és Bakács Lukács nagy erővel fogott Keszthely megL vételéhez, Szarka Zsigmond pedig Kanizsát ostromolta és csakhamar el is foglalta. Tavaszra a vármegye csaknem teljesen a kurucoké lett. Megkönnyítette a kurucok helyzetét a protestánsüldözés. Minthogy a zalai urak jórésze protestáns volt, természetesen örömmel üdvözölték Rákóczi csapatait, hiszen a felkelés egyik oka éppen a vallásüldözés volt. Csakhamar a megye tisztikarának nagyrésze is követte a nemesek meghódolását és küldöttséget menesztett Gyöngyösre a fejedelem üdvözlésére. Ezentúl váltakozva dúltak végig a megyén hol a császári, hol a kuruc csapatok. 1705-ben Heister Kiliténél megveri Károlyit és kiszorítja a Dunántúlról. Bottyán János, a legendáshírű kuruc vezér azonban ismét visszahódítja az elvesztett területeket. Bottyán győzelmei következtében a zalaiak közül is igen sokan csatlakoztak diadalmas csapatához. Ezen a vidéken nein is volt jelentősebb ütközet, de kisebb csatározások annál gyakrabban. 1708-ban Sümegen gyűlést