Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 10. Kuruckor és az abszolutizmus

28 tartottak a dunántúli kuruc megyék és 12.000 forint segélyt szavaztak meg Rákóczi támogatására. De ekkor már megérezték a felkelés bizonytalan sorsát is. És Zala távol van Rákóczi fészkétől. A meyye tisztviselői közeledni kezdtek a császárhoz. 1708-ban az egyesült Zala—Somogy nevében gr. Esterház}^ József megjelent a császáriak országgyűlésén. Még tulajdonképen nem is fejeződött be a felkelés, még nem volt meg a szatmári békekötés, mikor a zalai tisztikar 1710-ben gr. Nádasdy Ferenc elnökletével Sümegen gyűlést tart és ezen a gyűlésen feloszlatják a zalai nemesek küruccsapatait. Ezzel a Rákóczi-felkelés Zalavármegye szempontjából be is fejeződött. Most azt a kérdést kell tüzetes vizsgálat alá vetnünk, hogyan működött a megyei közigazgatás ezekben a zivataros időkben és a későbbi alkotmányharookban milyen változások, fejlődések érték az eddigi rendszert. A török háborúk alatt bármily nagy nehézségek közepette is, de tovább folytatta működését a megyei közigazgatás. A megye tisztikara a legválságosabb időkben is teljesíti kötelességét: végzi a bíráskodást, intézkedik az adó- és hadügyben. Még fontosabb szerep jut a megyéknek alkotmányunk és függetlenségünk v|édelmében a nemzeti felkelések idején. Ők ápolják a nemzeti öntudatot, a nemzeti szellemet. És a megyék céltudatos ellenállásának köszönhetjük, hogy Magyarországon nem aratott döntő diadalt az "Európában akkor általánossá vált abszolutizmus. Bár a Habsburgok rendületlen hívei az abszolutizmusnak és a többi országukban mindenütt ennek megfelelőien kormányoznak, nálunk továbbra is, bár gyöngébb formában, megmarad a dualizmus. Az uralkodó (kénytelen a szatmári békekötésben újból elismert rendi privilégiumokat tiszteletben tartani. De a rendiség is veszít erejéből, nincs oly ellenálló ereje, mint akár a Jagellók idejében, vagy pedig a felkelések által kölcsönzött helyzeti potencia birtokában, amikor szinte korlátlan ellenállási lehetőség nyílt. Most azonban a két szembenálló félnek a kilátásai nem egyformák. A rendiségnek örülnie kell, hogy még néhány megmaradt, illetve valóban tényleges privilégium birtokában önmagát felszínen tarthatja. Ennek tudható be, hogy III. Károly és Mária Terézia idejében már nem küzdenek olyan szívósan az uralkodóház ellen és nem szállnak síkra elég hathatósan a központosító törekvésekkel szemben. II. József idejében súlyos veszély fenyegette az alkotmányos rendszert. A megyék állandó engedetlensége, makacs ellenállása akadályozta a császárt abszolutisztikus terveinek végrehajtásában. 1784ben a német nyelvet teszi hivatalos nyelvvé, majd, mikor a megyék nem fogadják el rendeletét, illetve ennek betartását megtagadják, betiltja a megyegyűléseket, majd az ország ötvennégy megyéjét 10 kerületbe összpontosítja és kerületi biztosok vezetése alá rendeli. Zalamegye Varasd, Zágráb, Kőrös, Pozsega és Szörény megyékkel együtt gróf Balassa Ferenc kerületéhez tartozott. A kerületek

1 megalakítása után újból engedéh^ezték a megyei gyűléseket, de a biztosok hamar újra betiltották. Ez az állapot nem változott, bár állandó harcok voltak az egyre-másra érkező rendeletek miatt. Néha egy-egy megyegyűlést engedélyeztek, főleg, ha valami sürgős rendelet végrehajtásáról volt szó, de ilyenkor a megyék vezetősége egyszerűen sarokba vágta, «ad acta» tejte a sürgős rendeletet és inkább