Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

269 mai uralom elejére esik, az első emberi települést ezen a vidéken a győzelmesen előnyomuló római légiók létesítették Krisztus (után a II. században. Római kori latin neve «Sala» volt és ezen névből fejlődött ki az idők folyamán az élénk kereskedelemmel bíró, virágzó mezőváros : Zalalövő. A község lakosainak száma 3375. Trianon óta nagyot fejlődött Zalalövő, amit az is bizonyít, hogy 1920-ban még csak 1398 lakosa volt. Színmagyar lakosságának felekezeti megoszlása a következő : római katolikus 92 százalék, református 2 százalék, ágostai hitvallású evangélikus és izraelita 3—3 százalék. A község vezetője Varga István főjegyző: Egyházi vezetők: Veér Vilmos római katolikus plébános és Pender Adolf izraelita rabbi. , Vasútállomása és postahivatala van. ZALAMEGGYES. Kisközség a sümegi járásban. Területei 446 katasztrális hold. Színmagyar, felerészben katolikus, felerészben evangélikus lakosságának száma 181. (1920-ban 187 volt.) A község közigazgatásilag az ukki körjegyzőséghez tartozik, amelynek vezetője Major Jenő körjegyző. A község bírája Aradi Samu. A katolikus vallású hivek az ukki plébániához tartoznak, az evangélikusok lelkészi hivatala Zalagelsén van. ZALAMERENYE. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 2435 katasztrális hold. Erdős, hegyesvölgyes vidék, nagy szőlőhegyektől övezve, szántóföldjei kiválóak. > Zalamerenye igen szép község melyet Szent István 1024-ben kelt adománylevélben a zalavári apátságnak adományozott. Lakói úrbéresek voltak. A lakosság száma 1934-ben 724. (1920-ben 721. Valamennyien magyarok, felekezeti megoszlásuk: 98 százalék római katolikus, 1—1 százalék evangélikus református és izraelita. A község vezetője Süytó Ferenc községi biró ós Csizmadia Sándor körjegyző. A katolikusok lelkipásztora Láber Miklós plébános. A római katolikus elemi népiskolában 2 tanító oktatja a fiatalságot. A község határában 4 huszonöt holdon felüli birtok van, köztük a veszprémi székeskáptalané és a plébániáé. Az önálló iparosok száma 14, a kereskedőké 2. ZALASZÁNTO. Nagyközség a keszthelyi járásban. Területe 6813 katasztrális hold. Zalaszántó helyén a község belterületén talált leletek tanúsága szerint már a rómaiak korában volt virágzió és népes település. A plébániát a XIV. században alapították, az anyakönyvek 1732 óta vannak vezetve* A község lakosainak száma 2415. (1891ben 2077, 1920-ban pedig 2220 volt.) ZALASZEGVÁR. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1115 katasztrális hold, 667 négyszögöl. Lakosai magyarok és római katolikus vallásúak. Számuk 1394-ben 470, 1920-ban 503 volt. A község vezetője Horváth József körjegyző és Torma József községi bíró. Egyházi vezető: Kovács Károly plébános. A katolikus egyház által fenntartott elemi iskolában egy tanító működik. ZALASZENTJAKÁB. Kisközség a nagykanizsai járásban. Terüléte 1202 katasztrális hold. Lakosainak száma 554, (1920-ban 558 volt.). A színmagyar lakosság túlnyomó részben római katolikus, mindössze 20 ágostai evangélikus és 1 izraelita van a községben. A község vezetője Varga József biró és Styrvaky Béla körjegyző. ZALASZENTGRcTT Nagyközség, a zalaszentgróti járásszékhelye. Területe 1289 katasztrális hold. Zalaszentgrót a történelemben sokszor játszott jelentős szerepet Vára 1083.körül épült a vértanúhalált halt Gellért (Gerhardus — Grót) püspök emlékére. A XV. századtól kezdve a Hagymássy-család birtokában volt. 1526 után az előrenyomuló törökök el akarták foglalni a várat, de a hős védősereg si^ce-