Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
270 resen visszaverte az ostromot. A török uralom idején a környék leghatalmasabb védelmezője volt a szentgróti vár. A' Hagymássy-család kihalása után 1654f ben Batthyány Ádám gróf birtokába került. A most is fennálló grófi kastélyb Batthyány Ferenc gróf 1787-ben építtette. Az úgynevezett polgárvárosban műtörténeti becsű, csúcsíves templom van, a hazai gótikus építészet egyik jellegzetes emléke. A község lakosainak száma 2458. 1891ben még mezővárosként szerepelt, ekkou a lakosság száma 2229 volt. 1920-blaA 2168 volt a lélekszám. Zalaszentgrót lakossága, mint a múltban, úgy most isi színmagyar. Felekezeti megoszlás: római katolikus 2090, evangélikus református 32, ágostai hitvallású evangélikus 157, izraelita 171. A községi elöljáróság élén Lehart Jófzsef községi bíró áll. A zalaszentgrót járás főszolgabirói hivatal vezetője Schmidt Jenő dr. főszolgabíró. Községi jegyző: Gödbaum József. A járásbíróság vezetője Jancsó Ferenc dr. járásbírósági elnök. Az adóhivatal vezetője Frank Sándor. A csendőrörs vezetője Orbán György, a pénzügyőri szakaszé Francia János. Egyházi vezetők: Schneller Jenő rów mai katolikus esperes-plébános, Lenhâtï János evangélikus kántor, Hirtenstein Adolf izraelita főrabbi és metsző. Állami elemi és magán polgári iskola van a nagyközségben. ZALASZENTIVÁN. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 2189 katasztrális hold. A község régi neve «Zala Szent Iván» volt, az országos törzskönyvi bizottság 1902 február 13^án a község nevét a mai alakban állapította meg. Szájhagyomány szerint a községhez tarr tozó Nagyfalud puszta volt valamikor a község. A puszta megmaradt régi helyén s abból fejlődött a mostani község* Tiszta magyar lakosságának száma 834, (1891-ben 742, 1920-ban pedig 904.). Felekezeti megoszlás: 792 római katolikus, 9 református, 10 ágostai hitvallású evangélikus, 23 izraelita. A község vezetője: Takács Ernő kör* jegyző, Csizmazia János községi bíró. A római katolikus plébánia élén Körmendy Lajos plébános áll. Két tanítót foglalkoztató római katolikus elemi népiskolája van. ZALASZENTLÁSZLÖ. Nagyközség a nagykanizsai járásban. Területe 3639 katasztrális hold. lakosainak száma 1632. Színmagyar, 2 izraelita kivételével mind katolikus vallású. A község vezetője Révész Lajos körjegyző. Az 1788-ban keletkezett római katolikus plébánia vezetője Kiss István. Elemi népiskolájában 4 tanító működik. A 25 holdon felüli birtokosok száma 5, az önálló iparosoké 16, a kereskedőké 2. ZALASZENTLÁSZLÓ. Nagyközség a zalaszentgróti járásban. Területe 2239 katasztrális hold. A község, mint neve is mutatja, Szent László király idejében települt, még pedig a Tasok ivadékaiból. A község vezetője Kotsy Kálmán községi bíró és Némethy János körjegyző, Plébánosa Peidl Béla. A felekezeti ka<lolikus népiskolában két tanerő működik, ZALASZAB AR. önálló jegyzőséggel biró nagyközség a pacsai járásban. Területe 2921 katasztrális hold. A lakosok száma 1406. Valamennyien magyarok és 2 izraelita kivételével római katolikusok. A község vezetője Tóth József községi biró és Kovács József községi jegyző. A római katolikus hívek lelkipásztora Migazzi Tibor plébános. Két felekezeti római katolikus iskolája van összesen 3 tanerővel. A huszonöt holdon felüli birtokok száma 5, az önálló iparosoké 9, a kereskedőké 3. Postahivatal, postatakarékpénztári fiók van a községben. A község lakossága az utóbbi évtizedben csökkent. A község vezetője Mauz Vince községi bíró és Gőde Elemér körjegyző. A katolikus hívek plébánosa Major György esperes. Római katolikus elemi népiskolájában 4 tanító működik.
