Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

268 Lakosainak száma 1920-ban 978, 1934-ben 1059. Színmagyarok, 1024 római katolikus, 3 református, 15 evangélikus, 1 görögkeleti, izraelita és 1 egyéb. A község vezetője Mészáros László körjegyző. valamint 4 kereskedő van a községben. Postahivatala van. ZALACSÉB. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 175 katasztrális hold. Színmagyar és 99 százalékban római katolikus lakosainak száma 1920-ban 491 volt, 1934-ben 524. A község vezetője Horváth Vendel községi bíró és Pintér István dr. körjegyző. Plébánosa Gosztholya László zalaszentgyörgyi plébános. Római katolikus elem inépiskolája egy tanerőt foglalkoztat. Levente Egyesület Polgári Lövészegylet, önkéntes Tűzoltó Egyesület és Népművelési Helyi Bizottság van a községben. 11 önálló iparos, 1 kereskedő és 5 huszonöt holdon felüli birtokosa van. ZALAHÁSHEGY. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 2075 kataszrális hold. Lakosai egy török és egy orosz nemzetiségű kivételével magyarok, számuk 1920-ban 61ű7, 1934-ben 713. Felekezeti megoszlás: 91 római katolikus, 2 református, 19 ágostai hitvallású és 1 mohamedán. Római katolikus elemi népiskolája egy Ödön római katolikus plébános. Róma ikatolikus elem inépiskolája van 2 tanítóval. Levente egyesület és polgári Lövészegyesülét van a községben. 15 huszonöt holdon felüli birtokos, 8 önálló iparos és 2 kereskedő van a községben. ZALAGALSA. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1427 katasztrális hold és 606 négyszögöl. Lakosainak száma 449, (1920-ban 474.) Valamennyien magyarok, közülök 324 római katolikus, 121 ágostai evangélikus, 1 református és 3 izraelita. A község vezetője Harczi Izidor községi bíró és Horváth József körjegyző. ZALAGYÖMÖRÖ. Kisközség a sümegi járásban. Területe 2609 katasztrális hold. Nyirlakpusztával együtt. Színmagyar és 8 fő kivételével római katolikus vallású lakóinak száma 1920-ban 980, 1934-ben 1118. A község vezetője Rátosi Sándor bíró es Hegedűs Ferenc gógánfai körjegyző. ZALAERDŐD. Kisközség a Sümegi járásban. Területe 30 katasztrális hold. A község régi neve «Nyavalád» volt Uj nevét 1890 óta viseli. Közigazgatásilag a dabroncsai körjegyzőséghez tartozik. Lakosainak száma 759, mindannyian magyarok és 98 százalékban római katolikusok Horváth István plébános vezetése alatt. (1920-ban 790 lakosa volt.ï A község vezetője Torda Vendel községi bíró. ZALAKAROS. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 2110 katasztrális hold. Lakosainak száma 791. A község vezetője Bozsó Boldizsár községi bíró. ZALAKOPPÁNY. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 1182 katasztrális hold. Színmagyar és római katolikus vallású lakosainak száma 1273, 1920-ban 1278 volt. Plébánosuk Keresztes Ignác. A község vezetője Horváth Dezső körjegyző, Kosonczi József községi bíró. Községi elemi népiskolája négy tanerőt foglalkoztat. Levente Egyesület, Polgári Lövészegyl-át és «Falu»-szövetségi fiók van a községben. Hitelszövetkezet, Fogyasztási szövetkezet, vámőrlő vízimalom és 22 önálló iparosi, ZALALÖVÖ. Nagyközség a zalaegerszegi járásban. Területe 9566 katasztrális hold. Zalalövő eredete messzire visszanyúlik a honfoglalás előtti időkre. Keletkezése a ró-