Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

251 A község vezetője Pilcse Gyula községi bíró, Ács Imre körjegyző. Egyházilag a lakosok a salomvári plébániához tartoznak, lelki vezetőjük Csarnyai Ernő plébános, Salomvár. NOVA. Nagyközség, a novai járás székhelye. Területe 6479 katasztrális hold. (Egy másik statisztika szerint 6478 katasztrális hold.) Nova község, — egykor mezőváros, — öt faluból álló körjegyzőség és ötvenegy községet számláló járás székhelye, egyben természetes központja a Göcsej-vidéknek nevezett nyelvjárású etnográfiái területnek. A község 194 méter magasan fekszik a tenger színe felett. Nova az árpádházi királyok korában már virágzó község volt, tehát egyike Zala legrégibb helységeinek. A vármegye történetében az évszázadok során több ízben nagy szerepet játszott. (Lásd a Zala vármegye történetéről szóló fejezetet.) A régi okmányokban «Villa Nowa» néven említik, legelőször 1255-ben történik róla említés. 1446-ban már «Oppidum Nowa». Nova a múltban nagy és fontos szerepet játszott, mint a Göcsejvidék gazdasági és kultúrális központja, amióta azonban a vasúthálózat kiépült és az a forgalmat más irányban terelte ,azóta a jelentősége is öszsze zsugorodott. A határnak mintegy kétharmadrészét elfoglaló uradalom hosszú időn keresztül a veszprémi püspökséghez tartozott. Mária Terézia idejében az akkor felállított szombathelyi püspökség tulajdonába került, 1897-ben pedig a jelenlegi birtokosa, a gróf Batthyány család vásárolta meg. A határt 1854-ben tagosították és az egykori úrbéresek részére az erdő és legelőilletményt huszonöt és egynyolcad telek után hatszáznyolc holdban adták ki. A világháborúból a novaiak derekasan kivették a rószüket, a lakosság öt százaléka elesett a harctereken. A háborút követő forradalmak idejében a gazdaközönség megőrizte a szélsőségektől irtózó, higgadt magatartását, a vagyontalan napszámosok egy csoportja azonban a pesti «propagandafőnökök» izgatására a kommün alatt kezébe ragadta a hatalmat. Ezekben a hónapokban Nován is dühöngött a vörös terror. A direktórium minden hazafias érzést és minden emberi önérzetet megcsúfoló parancsnoki «uralma» ellen 1919 április 21-én, alig egy hónappal a proletárdiktatúra kikiáltása után nyíltan állást foglalt a község lakosságának nagy része többsége, azonban az ellenforradalmat a Nagykanizsáról ott termett vörös csapatok elfojtották, a vezetőket bebörtönözték. Nova község ennek előtte Zala vármegye középső részén feküdt, de amióta a trianoni béke a (megye déli és nyugati részét jugoszláviához csatolta, azóta Nova az ország nyugati határszélére került. A község 6478 katasztrális holdnyi területéből 4319 katasztrális holdat, tehát kétharmadát a Batthyány-grófi uradalom foglal el, a többi a község, az egyház és a kisgazdák között osz lik meg. Nova fejlődésének legnagyobb kerékkötője a vasútállomás hiánya és hogy még helyérdekű valsúthálózat vonalából is kiesik. Ipara és kereskedelme ezért nem fejlődik. Huszonöt holdat meghaladó birtoka egyetlen kisgazdának sincs. A lakosok száma az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 1.536-ot 'tett ki. 1920-ban 1522 volt a lakosok száma, ami nem jelenti a népszaporulat megállását, mert tekintetbe kell venni, hogy a község közel 80 hősi halottat áldozott a haza oltárán a világháborúban. Míg az utolsó félszáz év alatt Zaja vármegye lélekszáma negyven százalékkal és a novai járás nyolcvan százalékkal gyarapodott, Nova község természetes népszaporulata 94 százalékot tett ki. 1901 és 1910 között például huszonegy százalék volt a születési többlet. A gazdasági cselédek és munkások letelepedése a nyolcvanas években volt a legnagyobb. Egyke nincs és a születések száma kétszerannyi, mint a halálozásoké. 1934-ben a község lakosainak száma 1724. Nemzetiségi megoszlás: magyar 1712, német 1, horvát 7, egyéb 4. Felekezeti megoszlás: római katolikus 1673, evangélikus református 18, ágostai hitvallású evangélikus 12, izraelita 21. A község vezetője Csizmadia György körjegyző és Szabó István községi bíró. A járási főszolgabírói hivatal vezetője Balogh Endre főszolgabíró. Az adóhivatal