Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
252 főnöke Szathmáry József dr. adóhivatali főtiszt. Posta, távíró és távbeszélő hivatala van, NYIRÂD. Kisközség a sümegi járásban. Területe 10675 katasztrális hold. A község nevét a honfoglalás idején a környéket elborító nyirfaerdőségtöl vett. A honfoglaláskori, — hadankénti — település nyomai a község struktúráján, külső képén most is észlelhetők. Nyirád Magyarország újabbkori történelmében arról nevezetes, hogy itt állították fel az első szobrot Erzsébet királyné emlékére. Nyirád jelentősége az idők folyamán lecsökkent, összezsugorodott, azonban nagyságra Zalamegyének Keszthely után ma is első községe. Határában nagykiterjedésű birtoka van a veszprémi püspökségnek. Lakosainak száma 1910-ben 1741 volt, 1934-ben 1637. Valamennyi lakosa magyar anyanyelvű és római katolikus vallású. A község vezetője Pataki Antal dr. körjegyző és Bali Joakhim községi bíró. A római katolikus plébánia élén Stagl Ernő plébános áll. ÓHID. Kisközség a sümegi járásban. Területe 2145 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 1029, 1934ben 929. Valamennyien magyarok, 3 ágostai hitvallású evangélikus és 2 izraelita kivételével római katolikusok. A község vezetője vitéz gróf Kornis Elemér földbirtokos és Selényi (Strausz) József községi vezető jegyző. OLTARC. Kisközség a letenyei járásban. Területe 5123 katasztrális hold. Színmagyar és római katolikus vallású lakosainak száma 1910-ben 998, 1934-ben 1013. A község vezetője Tóth Károly községi bíró. Közigazgatásilag a búcsúszentgyörgyi körjegyzőséghez, egyházilag az ottani római katolikus plébániához tartozik. ORBÁNYOSFA Kisközség a pacsai járásban. Területe 620 katasztrális hold. Színmagyar és római katolikus vallású lakosainak száma 204. (1910-ben mindössze 140 volt.) A község neve Zala vármegye történetében a legrégibb feljegyzések szerint a XV. században «Orbánosfalva» (Urbanusfalva), nevét valószínűleg az Orbánz (Urbán) nevű földesurától kapta, az sincs azonban kizárva, hogy városi — urbánus — telepesek alapították. Mai lakossiága a község egykori földesúra által telepített és ismeretlen helyről származott jobbágyok, valamint halászok leszármazottaiból áll. A község vezetője Fábiáncsics Ernő földbirtokos. ORMÁNDLAK. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 993 katasztrális hold. Magyar nyelvű lakossága túlnyomóan római katolikus vallású, csupán négy evangélikus református él a községben, amelynek élén Pete László községi bíró áll. OKTAHÄZA. Kisközség a novai járásban. Területe 1190 katasztrális hold. A község múltjára nézve okmányszerö adatok nincsenek, a szájhagyomány szerint a ma is Oktaházán élő Cipán nevű család dédükapja volt a legelső megtelepülő és így ő tekinthető a község megalapítójának. A Cipán-famillia őse mint vándor cigány szegkovács került a vidékre. A község ipari fejlődése 1921-től számítható. 1921-ben alakult át körjegyzőségi székhellyé. 1929-ben ovoda és római katolikus elemi népiskola épült, 1932-ben pedig vasúti megállóhelyet kapott. 1934-ben postaügynökség is létesült. Oktaháza lakosai száz százalékban magyarok és római katolikusok. Számuk 353, 1934-ben ez a szám változatlan. A község vezetője Vizsy Károly körjegyző. Katolikus elemi népiskolája egy tanerőt foglalkoztat. Herceg Esterházy Pál dr. uradalma foglalja el a határ jó 'részét, öt önálló iparos és egy kereskedő él a községben. f I Postaügynöksége van, utolsó távíró és távbeszélő hivatal Gutorföldén.
