Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

239 nak van nagyobb birtoka a község határában. önálló iparosa 7, kereskedője 2. KISTOLMÁCS. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2125 katasztrális hold. 446 főnyi lakossága magyar és római katolikus vallású. A község vezetője Macsek István községbíró, aki egyúttal a Polgári Lövész Egyletnek is az elnöke. Egy tanerős római katolikus felekezeti népiskolájába közel 100 tanköteles jár . Herceg Esterházy Pál birtokán kívül még két huszonöt holdon felüli birtok terül el a határában. Önálló iparosa 2, kereskedője 1. KISVÁSÁRHELY. Kisközség a sümegi járásban. Területe 759 katasztrális hold. Lakosainak száma 294. Egységesen jnagyarok és római katolikus vallásúak. A község a jobbágyság felszabadítása után keletkezett. Ez a terület gróf Batthyány Ervin birtoka volt; a felszabadítás után itt kaptak birtokot a volt jobbágyok, akik azután itt le is telepedtek és községet alkottak. Közigazgatásilag a mihályfai körjegyzőséghez tartozik. Helyi vezetője Mesteri József községbíró. Egyházi szempontból is Mihályfához tartozik, filia egyházközség. Temploma sincs. Egy tanítót foglalkoztató római katolikus felekezeti elemi népiskolája van. Polgári Lövész Egyletének elnöke Albert Béla, a Levente Egyesületnek dr. Nemes Ferenc, mihályfai körjegyző. Négy huszonöt holdon felüli birtokosa, három önálló iparosa és egy kereskedője van. KOMÁRVÁROS. Nagyközség a nagykanizsai járásban. Területe 4934 katasztrális hold. Színmagyar lakosainak száma 1801. Vallásuk szerint 99.5 o/

0 római katolikus, 0.5 o/

0 más vallású. Komárváros eredete a fejedelmek korára vezethető vissza. Szent István 1019-i alapító levelében Komár néven szerepel. 1356-ban a Budai Káptalan birtoka, később a Marcza lyak és a Rozgonyiak tulajdonába kerül. Rozgonyi Rarjnold Komárom erősséget építtette, majd később a Marczalyak megváltották. 1568-ban a zalavári apátságnak dézsmát szolgáltató község, ugyanakkor a töröknek is adózott. A zalavári apátság valószínűleg több izben is megkísérelte a községet dézsmaközségei közé sorozni, mert 1252, 1595, 1639, 1746, 1778. években neki is adózott. Közigazgatását Vitális Zoltán községi jegyző és Horváth Vince községi bíró intézik. Egyházilag a kiskomáromi plébániához tartozik. A római katolikus egyházközség három tanerős elemi népiskolát tart fenn a tankötesek számára. Élénk társadalmi és kultúrális életének megnyilvánulása négy kitűnően működő egyesület: a Polgári Egyesület, elnök gróf Somssich Antal; a Polgári Dalkör, elnök Szatacsek Jánosi; az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Levente Egyesület, mindkettő Vitális Zoltán községi jegyző elnökletével. A község gazdasági életére nagy hatással van Szatucsek János téglaégető és cementárúgyára. Ggóf Somssich Antal, a Pesti Papnevelde, a Legeltetési Társulat és a MÁV rendelkezik nagyobb birtokokkal a község határában. Önálló iparosa 17, kereskedője 6 van. KORPAVÁR. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 3134 katasztrális hold. Lakosainak száma 759. Nemzetiségi megoszlás szerint: 744 magyar, 1 német, 14 egyéb. Vallásfelekezeti tagozódás szerint : 752 római katolikus, 3 református, 4 ágostai hitvallású evangélikus. A községhez tartozó Palin eredetileg szintén önálló község volt. Keletkezésének pontos idejét nem lehet megállapítani. Valószínűleg az Inkey család uradalmi községe volt, mert a határ csaknem teljes egészében az ő birtokuk volt. Az 1890-es években egyesült Korpavárral, mert annyi önálló ember sem volt a községben, hogy meg lehetett volna alakítani a képviselőtestületet. 1909-ig Korpavár—Palin volt együttes nevük, ezután Korpavár nevet kapta. A palini nagybirtokot az 1890-es években