Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

240 4 középbirtokra parcellázták, majd 1906-ban az egyik középbirtokból kis és törpebirtokokat alkottak. Ez megindította a község fellendülését, de a parcellázás befejeztével a fejlődés is megakadt. 1921-ben az O. F. B. házhelyeket osztott ki, ezzel ismét megkezdődöytt a gatzdaházak építése, a puszta csakhamar eltűnt és ma már községi jellegű. Jegyzőségét 1923-ban kapta. A körjegyző vitéz Horváth Sándor, aki az egyesült községnek ügyeit szakavatott kézzel intézi és nagyban elősegíti a község fejlődését. Egyházi szempontból Palin a nagykanizsai plébániához tartozik, míg Korpavár a homokkomáromi plébánia filiája. Az egy tanerős iskolát a község tartja fenn. Az iskola 1868-tól megszakítás nélkül működik. Levente Egyesületének elnöke vitéz Horváth Sándor körjegyző, a Polgári Lövészegyesületé Somogyi Gyula. Huszonöt holdon felüli birtokosainak száma 9, az önálló iparosoké 7, kereskedőké 3. KOZMADOMBJA. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 1315 katasztrális hold. Színmagyar lakosainak száma 284; ebből 990/0 római katolikus, 1 o/

0 izraelita. A község vezetője Kámán Pál községbíró'. Egyházi szempontból a csesztregi plébániához tartozik. A tankötelesek számára a község Kálócfával közös iskolát tart fenn. Egy tanítót foglalkoztat. Huszonöt holdon felüli birtokosa 10, önálló iparosa 3, kereskedője 1 van. KÖVÁGÓŐRS. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 5896 katasztrális hold. Színmagyar lakosság lakja. Számuk 23«y. Vallásfelekezeti megoszlás szerint: 1683 római katolikus, 502 ágostai hitvallású evangélikus. A község két részből áll. A tulajdonképpeni Kővágóörs anyaközségből és Révfülöp balatoni fürdő és üdülőhelyből. Révfülöp fejlődésnek indult, kultúrált balatonparti fürdőhely vasútállomással és hajókikötőveL Évi fürdő látogatottsága 5000—8000 lélek között mozog. A közigazgatását Jávor Lajos körjegyző és Koháry Ödön községbíró vezeti. A római katolikus hívek 'lelkipásztora Csiby János plébános, az ágostai hitvallású evangélikusoké Nóvák Elek lelkész. Két felekezeti iskolája van: a római katolikus elemi népiskola három tanerővel és az evangélikus népiskola egy tanerővel. Egyre fejlődő életének megfelelően több társadalmi és kulturális egyesülete van. A Kővágóörsi Dalárda, a-Római katolikus Legényegylet, a Levente Egyesület, az Evangélikus Nőegylet, az Evangélikus Ifjúsági Egyesület és a Fürdő és Partszépítő Egyesület. j i 1 Huszonöt holdon felüli birtokosa van 10, önálló iparosa 26, kereskedője 11. KÖVESKÁL. Mezőváros a tapolcai járásban. Területe 2486 katasztrális hold. Színmagyar lakóinak száma 946; ebből római katolikus 525, református 357, ágostai hitvallású evangélikus 49, izraelita 15. Bulcsú vezér apjának, Kál Harkánakszálllásbirtoka volt. Régebbi neve Köveskálla volt. Szabad köznemesek lakták. I. Ferenc 1823 február 7-én kelt kiváltságlevelével örök időkre mezővárosnak nyilvánította. Határában volt Sóstókál; ma már csak dűlőnév; a tatárjárás idejéből fennmaradt templom romja még ma is látható A község ügyeit Nagy Kálmán körjegyző és Talabér Károly községbíró intézi. önálló egyházközsége csak a reformátusoknak van Szőke Károly lelkész vezetése alatt. A római katolikusok egyházilag Szentbékkállához tartoznak. Két felekezeti iskolája van: a római katolikus és a református elemi népiskola egyegy tanerővel. Egyesületei a Levente Egyesületen kívül gazdasági célúak. így a Hegyközség és a Legeltetési Társulat; az előbbi elnöke Pálffy István, az utóbbié Vöröstmarti József. Huszonöt holdon felüli birtokosa 10, önálló iparosa 15, kereskedője 5 van. KUSTÁNSZEG. Kisközség a novai járásban. Területe 1943 katasztrális hold, 247 négyszögöl. 1019 magyar léle(k lakja. Vallásfelekezet* tagozódás szerint: 659 református, 329 római katolikus, 31 ágostai hitvallású evangélikus^