Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
218 FITNYEHÁZ. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 1142 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 820, 1920ban 928, 1923-ben 1032. A lakosok 96 százaléka horvát anyanyelvű, a magyarság 4 százalékot tesz ki. Felekezeti megoszlás : 1025 római katolikus, 7 evangélikus. A község vezetője Szeiverth Antal kör jegyző. r A katolikus hivek a szepetneki plébánia körzetébe tartoznak. Elemi népiskolájában két tanerő működik. A község határában Batthyány-Strettmann hercegnek van nagyobb kiterjedésű birtoka, kivüle csupán egy 25 holdon felüli birtokos van. FŰZVÖLGY. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 534 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 329, 1920ban 309, 1934-ben 306. Ebből 305 magyar, 1 orosz. Vallási tekintetben 300 római katolikus, 1 görög katolikus és 5 izraelita. A község birója: Müller János. Állami elemi iskolája van egy tanítóval. Levente Egyesület van a községben. Önálló iparosok száma 5. A község múltjából csupán az az egyetlen adat ismeretes, hogy Fűzvölgyet báró Esser Ferenc Koblenzből hozott német telepesekkel alapította a XVII. században. Az ősitelepes csáládok egy része kihalt, másrésze elköltözött, akik a községben maradtak,megmagyaíosodtak és nemcsak nyelvben, de szívben és lélekben is magyarrá lettek. GÁBORJÁNHÁZA. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 995 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 466, 1920ban 465. 1934-ben pedig 478. Magyarok és római katolikusok. A község vezetője Kalamér József bíró. Plébánosa Nemes István. A róm. kat. elemi népiskolát egy tanító vezeti. Lövész Egyesület van a községben. Határában herceg Esterházy Pálnak van nagykiterejedésü birtoka. A kisbirtokosok közül csupán egyé haladja meg a huszonöt holdat. Önálló iparosok száma 5, a kereskedőké 3. GALAMBOK. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 4488 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 1906, 1920ban 1786, 1934-ben 1868. Ebből 1867 ma gyar, 1 német. Felekezeti megoszlás: 1456 római katolikus, 370 evangélikus református, 16 ágostai hitvallású evangélikus, 2 izraelita és 24 egyéb (nazarénus stb.). Az egyház vezetői: Kreutzer Ferenc római katolikus és Fekete János református lelkész. Mindkét felekezet elemi népiskolát tart fenn 2, illetve 1 tanítóval. A község vezetője Nagy Károly körjegyző és Kálóczi Ferenc községi bíró. Postahivatal, Hitelszövetkezet, malom, fűrésztelep és téglagyár van a községben, a 25 holdon fe lüli birtokosok száma 3, az önálló iparosoké 12, a kereskedőké 3. Galambok fekvését a keletről és délről elterülő róna a nyugati magas hegyek teszik festőivé. A galamboki nép műveltebb és felvilágosodottabb, mint a közeli somogyi falvakban lakók. Galambok — régi neve Kolumbor —„ egyike azoknak a falvaknak, amelyeket Szent István a zalavári apátságnak adományozott. Kitűnik ez az 1024-ben kiadott második, az adományozást megerősítő királyi oklevélből. 1771-ben ugyancsak királyi kiváltságlevél biztosítja a zalavári apátságot a veszprémi püspök ellen, hogy «az e falúban szedetni szokott bor- és gabonadézsma kizárólagossági, joggal illeti. GARABONC. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 2026 katasztrális hold. Lakosok száma 1910-ben 881, 1920-ban 845, 1934-ben pedig 887, magyar anyanyelvűek. Felekezeti megoszlás: 98 százalék római katolikus, 1—1 százalék evangélikus református és izraelita. A község lankás területen fekszik, nagy szőlőtermelő vidék, rétjei és szántói jókHatárában kisebb erdőség teszi festőivé a tájat. A község vezetője Szűcs Lajos községi bíró, Csizmadia Sándor körjegyző. Római katolikus elemi iskolája két tan. erőt foglalkoztat. Egyházilag a zalamerenyei plébániához tartoznak. (Léber Miklós plébános.)
