Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

219 Póstahivatal, tejszövetkezet, malom, két 25 holdon felüli kisbirtokos van a községben. Ezenkívül nagy kiterjedésű birtoka van a határban a veszprémi káptalannak. 9 önálló iparos és 3 kereskedő van a községben. Története: Garabonc eredetileg úrbéres község volt, a régi jobbágyok a felszabadítás után, 1860 körül kitelepedtek a jelenlegi helyre, mert a régi telephely egészfíég telen volt. Ez időtájt a kolera csaknem teljesen kipusztította a lakosságot, a megmaradt családok alakították a jelenlegi községet. Garaboncot mindenkor törekvő, dolgos és szorgalmas nép lakta, ennek ellenére a föld ínség állandó volt a községben. A földet szeretik és szívesen dolgoznak érte. Hazafias gondolkozásukra bizonyság a kommunizmus alatti bátor magatartásuk. A háború után erős ellenzékiek voltak ugyan, de ma már mérsékeltebben gondolkoznak. A politikában néha szeretnek élénk részt venni, de soha nem mentek bele szélsőségekbe és nem sikerült őket semmiféle fel forgató eszméknek és irányzatoknak megszerezni. GELLÉNHÁZA. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 902 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 659, 1920ban 727, 1934-ben 855. Valamennyi magyar, 843 római katolikus, 12 izraelita. A község vezetője Pödör Sándor. Községi népiskolájában két tanerő végzi a népoktatást. Gazdakör, Polgári Lövészegy let, önkéntes Tűzoltó Egyesület és Levente Egyesület van a községben. Az önálló iparosok száma 10, a keres kedőké 3. A Gellén.család, melyből Gáspár 1608 és 1613 között Zala vármegye szolgabírája, innen bírja előnevét. GELSE. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 3897 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 1647, 1920 ban 1745, 1934-ben pedig 1850. Valamennyi színmagyar, 1821 római katolikus, 27 izraelita és 2 evangélikus református. A község vezetője Simon János községi bíró, Hajdú Pál körjegyző. A katolikus plébánia vezetője Kreutzer Dezső tb. kanonok, esperes-plébános. A községi elemi iskola 5 tanerővel végzi a népes község tanköteleseinek oktatását A községben körorvos és körállatorvos székel. Egyesületek : Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, önkéntes Tűzoltó Egyesület, Iparoskör. Van a községnek postamester sége, Hitelszövetkezete, gőzmalma. A 25 holdon felüli birtokosok száma 10. iparosa 34, kereskedője 12 van. Története: A múltra vonatkozó írásos do kumontumok ismeretének hiányában nem állítható össze. Ami a község múltjáról eddig ismeretes, jobbára szájhagyomány útján ju tott a köztudatba. Bizonyos, hogy Gelse már régi időktől fogva lakott hely és állítólag a kanizsai vár külső erődövéhez tartozott egykor. Egyes feltételezések szerint Gelsének a török idők ben vára is volt. Ennek parancsínoka a száj hagyomány szerint egy Eördögh, vagy ör dögh nevű kapitány volt, akinek hét gyermeke van. A környékbeli közhiedelem szerint innen származnék az a mondás, hogy «heten vannak, mint a (gelsei) ördögök», A török világban sok csatározás folyhatott Gelse környékén, mert már eddig is számos törökkori sírra bukkantak, rengeteg kopját, kardot, tollas buzogányt és má^ fegyvert találtak a környékbeli lelőhelyeken, amelyek egyrésze ma is feltárás alatt áll. A török harcok idejére emlékeztet és utal a «Török Csapás» nevű dűlő elnevezése is. A. történetkutatók szerint a szemszédos megyék archiveumaiban, különösen pedig .a pannonhalmi levéltárban sok értékes, Gelsére vonatkozó adatnak és egykorú okmánynak kell lappangania, amelyek felkutatása egy eljövendő kor történetbuvárának lesz feladata. Szent István 1024-ben kiadott, második megerősítő adománylevelében a zalavári apátságnak adományozta. A plébániát 1716-ban alapították. GELSESZIGET. Kisközség a nagykanizsai járásban. Terű lete 861 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 396, 1920 ban 376, 1934-ben 398. A lakosság tiszta